Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VI. fejezet. Összesített eredmények Békés megye XVI. századi gazdasági életéből

Alsó-Doboz 147 Berény 142 Püly 131 Déter 119 Mint azt már korábban is említettük, igen elterjedt volt megyeszerte a méhek tartása. Itt is csak 1563-ból van részletes, használható forrásunk, amely falvanként külön feltüntetve tartalmazza a tized mennyiségét és a megváltások öszszegét. A megváltás úgy történt, hogy a tizedelés fölötti, tízet el nem érő méhkasok után pénzt kellett fizetni, mégpedig minden két kas után 1-1 dénárt. Ezek alapján a 39 településen 4618 méhcsaládot tételezhetünk fel.

13 A termelt méz mennyiségének kiszámítását az akkori méhészeti módszerek ismeretének hiányában meg sem kíséreljük. A legtöbb méhcsaládot az alábbi települések lakói tartották:

14 Békés 1428 Ege 557 Déter 308 Gerendás 270 Gerla 216 Verebes 213 Vári 201 Alsó-Doboz 193 Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük megyénk mai területére, akkor a fenti jegyzék alapján azt állapíthatjuk meg, hogy összesen 57 településen szedtek tizedet méhek után. A 18 újabban ideszámított faluban 530 méhcsalád volt, így Békés megye mai területén mintegy 5140 méhcsaládot tartottak a XVI. században. Egyéb állatfajtákból nem állnak megfelelő források a rendelkezésünkre, ezért a ló, a szarvasmarha és a baromfiak vonatkozásában megyei szintű összesítésre nincs lehetőség. JEGYZETEK 1. OL Reg. Dec. Békés, Csanád, Zaránd, 9931. doboz. 2. A számításokat az alábbiak figyelembevételével végeztük: Búza: 1 kalangya = 0,4-0,5 simándi köböl = 30-40 liter. 1 holdon termett 9-10 kalangya = 4-5 simándi köböl. 1 üter búza = 0,75-0,80 kg. Árpa: 1 boglya = 0,3-0,4 simándi köböl = 20—30 liter. 3. V. ö.: Molnár: Berény 234., Adatok 407. 4- OL Reg. Dec. Békés, Csanád, Zaránd, 99311. doboz. Természetesen az akkori hold nagyságával számoltunk. 5. Ugyanott. 6. Ugyanott. 7- ,,Ex miliő non tenentur nonam dare" OL Reg. Dec. Békés, 9601. doboz.