Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

I. BEVEZETŐ

I. BEVEZETŐ Kiadványunk régi adósságot kíván pótolni. Nagyszénás és az egész Viharsarok egyik büszkesége, hogy Czabán Samu, a magyar szocialista tanítómozgalom bátor vezére, e Békés megyei községben töltötte életének több mint három esztendejét. Ezek az évek a forradalmár pedagógus pályájában kiemelkedően fontos időszakot jelentenek: Ekkor vívta legélesebb harcait a reakciós politikai és tanügyi hatalmasságokkal, ekkor vált a pedagógusok szervezkedésének országosan elismert vezetőjévé, s ezekben a mozgalmas esztendőkben jutott el a szocialista munkásmozgalommal való együttműködésig. Az 1911-1914 közötti nagyszénási évek eddig is méltó helyei kaptak Czabán életútjának feldolgozásában^, a helytörténeti kutatás módszereivel és lehetőségeivel történő, részletesebb feltárásra azonban nem került sor. Az adósság törlesztésének egyik súlyos akadálya volt, hogy éveken át hiába próbálkoztak a kutatók a Czabán Samu ellen folytatott szégyenletes fegyelmi eljárás egykorú iratanyagának megtalálásával, csak egyes kapcsolódó dokumentumok kerültek elő? jórészt kiaknázatlan maradt a nagyszénási esztendőket érintő sajtóanyag is. IÇJ2 elején szerencsés fordulat történt: Bálint Ferenc főlevéltáros a Békés megyei Levéltárban a rendezési munka során a Czabán elleni hajsza iratainak vaskos csomójára bukkant - a hajdani vármegyei számvevőség okmányai között. A nagy értékű dokumentumok ma már kibogozhatatlan úton - talán egykori irattárosok melléfogása révén - keveredtek idegen iratsorozatba. (Eredeti helyük Békés vármegye Közigazgatási Bizottsága iratai között volt, előkerülésük után oda helyeztük vissza valamennyit.) A legjobb időben megtalált, gazdag forrásanyag adott lehetőséget arra, hogy e kiadvány megszülessen. A rendelkezésünkre álló dokumentumok túlnyomó része kifejezetten Czabán fegyelmi ügyét érinti. Ennek következménye, hogy mondanivalónkban viszonylag kevés helyet tudtunk szentelni a forradalmár tanító napi életének, munkájának, az oktatásban követett módszereinek. Ezekről csak említésszerűen szólnak az iratok. Kiadványunk így elsősorban politikai történeti jellegű. A fegyelmi ügy aktáiban olvasható tényeket és megállapításokat minden esetben aszerint 1. Czabán életét és munkásságát egykori harcostársa, Bihari Mór dolgozta föl az úott források és a személyes emlékek sokoldalú hasznosításával. Bihari Mór a politikus és pedagógus Czabánt egyaránt bemutató, alapvető munkáiban a Nagyszénáson töltött esztendők meghatározó eseményeinek kitűnő rajzát adja. Idevágó tanulmányai: Egy forradalmár néptanító működése a dokumentumok tükrében. = Pedagógiai Szemle 1958. 1 .sz. 24-30. (A Czabáncsalád tulajdonában lévő iratokat teszi közzé, idézetek formájában, összekötő szöveggel, az életrajz fonalára fűzve fel a dokumentumokat.) Czabán Samu. = Kioltott fáklyák. Emlékezések a fehérterror pedagógus áldozatairól. Szerk. Bihari Mór, Bors András stb. Bp. 1963. 37-46., Czabán Samu halála 25. évfordulójára. = Magyar Pedagógia, 1968. 2-3. sz. 270-274. Kiadványunk munkálatai során elsősorban Bihari Mór eredményei jelentettek útmutatást. 2. Néhány - az egykorú sajtóban is közzétett - dokumentumot és visszaemlékezést idéz Balázs Árpád cikke: A nagyszénási tanító. = Népszava, 1972. június 4. Az egykori tanítvány emlékeit mondja el Soós Gyula: Czabán Samu. = Szabad Föld, 1967. december 31.