Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

I. BEVEZETŐ

kell mérlegelnünk, hogy ki állította azokat. Czabán elvakult ellenfelei - a nagyszénási jegyző, a két helybeli pap, a tanfelügyelő, a királyi államügyész, sőt maga a miniszter is, s még jó párat említhetnénk! - gátlástalanul rágalmaztak, kiszínezték vagy felnagyították a megtörtént eseményeket. Czabán Samu és védői ugyanakkor érthető okokból: a kenyeret jelentő tanítói állást meg akarták tartani - a szocialista, az antiklerikális mozzanatokat tagadni igyekeztek, azt próbálták bizonyítani, hogy a tanítómozgalom ismert vezetője nem követett el „törvénysértést" vagy „engedetlenséget." Mai szemmel úgy látszik, hogy Czabán hivatalosan előterjesztett védekezéseiben a politikai szereplésről írottakat nem szabad szó szerint vennünk. (Ezt igazolják a bátor pedagógus egykorú cikkei és különösen 1917 elején írt, s itt is közölt visszatekintése.) A fegyelmi eljárás terjedelmes iratanyagának javát Czabannak az Új Korszak c. radikális tanítóújságban megjelent írásaival, a lap Czabánt érintő híradásaival egészítettük ki a teljesebb kép érdekében. Felhasználtuk az országos és a helyi sajtó néhány idevágó cikkét, hírét is. Mindamellett hangsúlyozni szeretnénk, hogy munkánk távol áll a teljességtől, a kutatás előtt még sok lehetőség van a nagyszénási évek vonatkozásában is, meg az itt csak kivonatosan ismertetett iratanyag felhasználásában is. E munka nem mindenben követi a történeti forráskiadványok kialakult gyakorlatát, közlési megoldásait. Elsődleges célja az., hogy a dokumentumok erejével é$ hitelével, lehetőség szerint vonzó és figyelmet keltő formában, megismertesse Nagyszénás és Békés megye népével, pedagógusaival, ifjúságával Czabán Samu pályájának idekötődő szakaszát, s annak is politikai oldalát elsősorban. A forrásanyagból jól kirajzolódik Czabán megalkuvást nem ismerő, nagyszerű embersége, az elnyomottak felemelkedéséért küzdő, igazi néptanító egyénisége. Vele szemben az iratok és hírlapi cikkek emlékezetes képet adnak az első világháború előtti úri Magyarország döbbenetesen sötét és korlátolt légköréről, a baladó törekvéseket hínárként megfojtó reakciós összeesküvésről, a törvények kijátszásáról. E tudatosan vállalt nevelési és ismeretterjesztési célzat mellett a tudományosság fontosabb követelményeinek is eleget kíván tenni kiadványunk. A közzétett forrásszövegek publikálása során az archivisztika szabályait követtük. A teljes szövegükben közlésre nem került dokumentumokból esetenként részleteket idéztünk, vagy tartalmi kivonatokat dolgoztunk be az összekötő-magyarázó szövegbe. Az esetleges kihagyásokat három egymást kövtio vízszintes vonallal jelöltük. (A Czabán Samu által írt szövegekben szereplő hárompontos jelzések nem a kihagyások jelei, hanem egyéni megszokásra mutatnak, így próbált szövegeinek érzelmi töltést, belső tagolást adni.) A dokumentumok szövegeit tipográfiailag is elkülönítettük az összekötő-magyarázó jellegű szövegrészektől. A nagyszénási évek és az azokat tükröző források megfelelő értékeléséhez ismernünk kell Czabán télies életpályájának legfontosabb állomásait, a századforduló utáni népoktatás helyzetét és a szocialista tanítómozgalom célkitűzéseit, továbbá Nagyszénás község és a nagyszénási nép akkori helyzetét, a szocializmus nagyszénási harcosainak 1914 előtti tevékenységét. E kérdéseket csak vázlatosan, jelzésszerűen érinthetjük. Az olvasó a jegyzetekben szereplő irodalomból szerezhet részletesebb eligazítást, illetve a nagyszénási vonatkozású problémakörökben a helytörténetírás későbbi eredményeire kell várnia.