Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

ikt. sz.) Az 1916. július 17-én lebonyolított újabb helyszíni vizsgálat, amelyet dr. Konkoly Tihamér főszolgabíró vezetett, alapjában véve Czabán igazságát erősítette. A vallás és a papok ellen tett állítólagos nyilatkozatait nem sikerült bizonyítani. Ugyanakkor több tanú elmondotta, hogy Czabán kitűnően tanított, a gyermekek és a szülők, szerették. Úgy tűnt, hogy sikerül bizonyítani a korábbi vizsgálat törvénytelenségét, a Czabán ellen emelt vádak alaptalanságát, s lehetővé válik állásába történő visszahelyezése is. (BML Uo. 1423/1916. ikt. sz.) Dr. Konrád Ernő államügyész 1916. október 22-én kelt véleménye a Czabánnal szemben kialakult összesküvés korábbi álláspontját tartotta fenn. A bátor tanító bizonyítékaival szemben kijelentette, hogy Czabán klopódiai tartózkodásának lényei nagyszénási magatartása szempontjából nem jelentenek semmit. Javasolta, hogy az 1914-es miniszteri döntést továbbra is hagyják érvényben. Ezt annál is inkább kívánatosnak tartotta, mert „kétséges, hogy Czabán Samunak a fegyelmi eljárás alapjául szolgált szélsőséges meggyőződését és ezt hűen követő magatartását a lefolytatott fegyelmi eljárás, a hozott ítélet és most annak enyhítése meg fogja változtatni. A jelen esetben pedig az ítéletnek a megtorláson kívül az volt a legfőbb célja, hogy az iskolába járó növendékeknek túlzó forrongó társadalmi felfogással való telítéséből származó veszélyek elkér ült essenek." (BML Uo. ij^figió. ikt. sz.) Az ügyészi vélemény megadta az alaphangot a Közigazgatási Bizottság fegyelmi választmányának döntéséhez. 1916. december 11-én a választmány változatlanul hagyta a miniszteri határozatot. (BML Uo. 1753/1916. ikt. sz.) 5. Czabán utolsó fellebbezése az igazságtalan elbocsátás miatt A fegyelmi választmány újabb döntését követően Czabán és barátai belátták, hogy az ügyben teljesen reménytelen törekvés a törvényes elégtétel kivívása. A minisztériumban és a megyei vezető pozíciókban ülő reakciós politikusok és „szak-fér fiak" nem a jogszabályokhoz tartják magukat, egyedüli céljuk Czabán félretétele volt. Ennek felismerése mellett a bátor szókimondás ösztönözte a forradalmár tanítót arra, hogy 1917 elején hosszú beadványban foglalja össze nagyszénási üldöztetésének felháborító tényeit, egyúttal ismételten felsorakoztassa bizonyítékait. (A terjedelmes fellebbezésből a legfontosabb részeket közöljük.) 1917. január 23. CZABÁN SAMU FELLEBBEZÉSE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERHEZ AZ ÍTÉLET ELTÖRLÉSE ÉRDEKÉBEN, LELEPLEZVE MEGHURCOLTATÁSÁNAK HÁTTERÉT Nagyméltóságú Miniszter Űr! Ha az egész fegyelmi ügy anyagán végig tekintek, ha dolgok és történtek okait kutatom, tényként kell megállapítanom: I. hogy az a fenyegetés, amelyben nekem a fizetésrendezési mozgalommal kapcsolatban a legfelsőbb helyről részem volt. . . valósággá lett. Ez az egész fegyelmi ügynek politikai háttere;