Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

Az igazságtalan, célzatos ítélet ellen 1914. szeptember 12-én védőügyvédje útján terjedelmes fellebbezést nyújtott be Czabán a főispánhoz, mint a fegyelmi bizottság elnökéhez. Kifogásolta, hogy Mikler „sértett, előadó és bíró volt egy személyben" a tárgyaláson, így a bizottság összetétele szabálytalan volt, az ítéletet érvénytelennek kell tekinteni. Rámutatott arra, hogy a bíróság megsértette a jogszabályt, amikor nem tüntette fel az indoklásban, hogy mely tényeket milyen okból látott bebizonyítottnak, ehelyett az „összbenyomás"-ra épített. Emiatt a pör boszorkánypörnek tekinthető, „mindenki olyan összbenyomást csinál, amilyet akar" - írta. (BML Békés vm. KözigBiz ir. XI. 762(1913. alapsz- 2272J1914. ikt. sz-ó Czabán fellebbezése ismét a minisztériumba jutott, ahol 1914. október 13-án végleges döntést hozott a miniszter (Jankovich Béla). Sajátkezűleg aláírt határozatában állásvesztésre ítélte Czabán Samut, a megyei határozatot enyhének találta. Az igazság megcsúfolását jelentő miniszteri döntés indoklása így hangzik: 1914. október 13. JANKOVICH BÊLA VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER HATÁROZATÁNAK INDOKLÁSA CZABÁN SAMU ÁLLÁSÁTÓL VALÓ MEGFOSZTÁSA ÜGYÉBEN ... A nevezettet állásáról való elmozdításra azért kellett elítélnem, mert i., a tervezett politikai sztrájkkal szemben tanúsított az a magatartása, hogy ismeretterjesztő előadások címe alatt az állami elemi népiskolába összehívott hallgatókkal a sztrájkról beszélgetést folytatott és ismertette a fővárosi tanítóság akcióját, majd a beszélgetés folyamán megindított gyűjtésben cselekvőleg részt vett; a polgári jogok és kötelességek címe alatt tartott előadások során az előadás érthetővé tétele okából felhozott példája, mely alkalmas volt arra, hogy a mai állami rend a jegyzői intézmény ellen bizalmatlanságot, elégületlenséget keltsen, kétségtelenül igazolja, .hogy a nevezett hivatalos esküjének megszegésével a fennálló társadalmi és állami rend megbontására irányuló törekvéssel nemcsak egyetértett, hanem e törekvést tanításai révén erősíteni igyekezett. Ezen magatartásával államellenes fegyelmi vétséget követett el, melyet egyáltalán nem érint a fellebezésében felhozott azon indok, hogy a sztrájk elmaradt és mások hasonló magatartásukért felelősségre nem vonattak. 2.,saját egyházával és lelkészével szemben tanúsított az a magatartása, hogy gyermekét nem kereszteltette meg, hogy a hittankönyvek árának ügyében anélkül, hogy a valóságról meggyőződött volna, nyilván a lelkész tekintélyének kisebbítése érdekében, a presbitérium ülésében a lelkész ellen támadást intézett, amiből alaposan következtethetni lehetett arra is, hogy növendékei az ő hatása alatt tették szóvá a könyvek árát; Soós Mihály, Bárány József, Pál István és Letavecz József tanúk vallomása szerint vallás és papok ellen ezen irányuló nyilatkozatokat tett; Derzsi Ádám róm. kat. lelkész vallomása szerint nevezett 1911-ben kikérte magának, hogy őt a gyermekeknek istentiszteletre való kísérésével, megbízzák; igazolják, hogy Czabán Sámuel felekezeti ellenszenvet szított, magatartásával tanítványai előtt rossz példát mutatott, ami annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert neki, mint tanítónak különös és a tanterv és utasításokban sokszorosan körülírt kötelessége, hogy tanítványaiban a valláserkölcsi érzületet ápolja, melyre nézve saját életének jó példájával kell elöljárnia. 3., felettes hatóságával szemben durva tiszteletlenséget tanúsított, amit elkövetett azáltal, hogy a kir. tanfelügyelőhöz intézett és 997/913. sz. iktatott beadványában megvádolja a kir. tanfelügyelőt azzal, hogy míg az ellene tett feljelentéseket gyorsan elintézi, az ő beadványai nem egyszer hónapokig elintézetlenül, sőt válasz nélkül marad-