Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

háborúra készülő kormány politikájával teljesen azonos volt. Bár tényszerűen objektív állásfoglalásra kötelezte volna a hivatása, elvakultsága teljesen elragadta. A felújított fegyelmi vizsgálat megkezdése előtt Szollár igazgató a nagyszénást iskolai gondnoksággal olyan értelmű határozatot hozatott, hogy Czabán nem tud együtt működni a testület tagjaival, ezért kívánságára még a havi testületi üléseken való részvételtől is fel kellett menteni. E határozat javasolta a bátor tanító sürgős áthelyezését. (BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz. 1296/1914. ikt. sz.) Az 1914 április 24-én folytatott vizsgálat vezetése ismét dr. Bert ót hy István főszolgabíró kezében volt. Április 27-én be is fejezte az eljárást. Kihallgatta Zoltán Emilt, Hegyi Lajos községi jegyzőt, a tanítótársak közül néhányat, Derzsi Ádámot, Szollárt, továbbá tanítványai szülei közül is többeket. Az eljárás hangneme - ha lehet - még célzatosabb volt, mint a korábbié. Világos és egyértelmű bizonyítást a vád végeredményben most sem nyert. Mende-mondákat, másodkézből vett kijelentéseket idézgettek a tanúk. (BML Békés vm. Közig Biz. ir. XI. 762/1915. alapsz. 1296J1914. ikt. sz.) Mai szemmel nézve nyilvánvaló, hogy a Czabán szájába adott antiklerikális, szocialista kijelentések lényege végeredményben igaz volt. Ezek miatt azonban a jogszabályok szerint sem lehetett volna ilyen tortúrának kitenni. Érthető, hogy maga Czabán és védője is tagadni kéttyszerült a valóságos elemekből és rágalmakból összetákolt vád állításait, hiszen létkérdést jelentett számára állásának megtartása. A főszolgabíró által vezetett pótvizsgálat alapján Konrád ügyész megerősítve látta Czabán vallás- és egyházellenes magatartását. Anyagiassággal, önzéssel, fékezhetetlenseggel vádolta meg Czabánt 1914. május 18-án kelt pótindítványában. (BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz. 1296/1914. ikt. sz.) A minisztérium 1914. július 3-án ismét felszólította a megyét, a fegyelmi vizsgálat sürgős befejezésére és ítélet hozatalára. Ennek határidejéül a megyei Közigazgatási Bizottság elnöke, Kéry Gyula főispán, 1914 augusztus 3-át jelölte ki. Időközben kitört a háború, Czabán az elrendelt általános mozgósítás miatt nem jelenhetett meg. Miután azonban a bevonulási kötelezettség alól felmentést kapott, szeptember 7-én a végtárgyalást mégis meg tudták tartani. (BML Békés vm. Közig Biz. ir. XI. 762(1913. alapsz. 1768, 1924, 2064I1914. ikt. sz-) A fegyelmi határozat, a Czabán ellen folyó hosszú hajsza eredménye, majdnem mindenben megfelelt a minisztériumi, a megyei és a községi urak kívánságának. A vármegyei Közigazgatási Bizottság fegyelmi választmánya 1914. szeptember 7-1 határozatában az államügyész véleményének elfogadásával (illetve annak a büntetést illetően némi módosításával) Czabánt saját költségén más állomáshelyre való áthelyezésre ítélte s kötelezte /05 korona vizsgálati költség megtérítésére. Elismerte az ítélet, hogy „tanítói teendőit kitűnően látja el", ugyanakkor „mostani állomáshelyéről való elhelyezését megokoltnak tartja, mert kétségtelen, hogy közszereplése a közszellemre károsan hat, s mostani állomáshelyén való maradása a köz érdekeire hasznos nem lehet." A fegyelmi bizottság mindössze öt tagú volt, elnöke a főispán, tagjai között szerepelt Mikler tanfelügyelő és Konrád ügyész is. Czabán és védője dr. Klein Andor is jelen volt a tárgyaláson, Klein ügyvéd joggal kifogásolta, hogy Mikler, mint az ügy előadója, saját javaslata fölött szavaz- Védőbeszedében a már ismert tényeket sorakoztatta föl Klein annak bizonyítására, hogy Czabánt nem a sztrájk támogatása, hanem a gyermekvédelmi szempontok vezették a gyűjtés alkalmával. Az egyházellenes izgatást tagadta. Czabán kijelentette a tárgyaláson, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a gyerekeket szeretetre, megértésre, összetartásra nevelte. A tárgyalás menetéből jól kimutatható hogy a kezdeményező szerepet Mikler játszotta benne. (BML Békés vm. Közig- Biz- ir. XI. 762/1913. alapsz- 2215/1914. ikt. sz.)