Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

feltörte az iskolában az íróasztalt, amelyben családi irományok voltak, a tanító úr is azt mondta neki, hogy ne gyónjon meg. E bizonyítékok egybevetett mérlegelésével bizonyítást nyert, hogy Czabán Samu a növendékei vallásos érzületét sértő nyilatkozatokat tett, és ezzel elkövette az 1907. évi XXVI. t. c. 14. §. i. c) p. ütköző fegyelmi vétséget. Czabán Samu Békésvármegye Tanfelügyelőjétől, az ott 950/1913. sz. a. iktatott beadványában követelőző hangon kívánta az ellene tett feljelentéseket részére egészben kiadni, majd 997/1913. sz. a. iktatott beadványában azzal vádolta meg a kir. Tanfelügyelőt, hogy az ellene tett bármily jelentéktelen feljelentések a tanfelügyelőség részéről gyors elintézésben részesülnek, viszont az ő felterjesztései nem egyszer hónapokig elintézetlenül maradnak, sőt válasz nélkül hagyatnak. Ez okból megfenyegette a kir. Tanfelügyelőt, hogy ha a feljelentések egészbeni közlése iránti kérelme ez alkalommal is elintézetlenül marad, kénytelen lesz az újságokban közzéteendő nyílt levélben fordulni orvoslásért a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. A Czabán Samu fegyelmi ügyére vonatkozó iratok egy része eredeti szövegükben, és pedig a hivatalos titok megsértésével a „bizalmas" jelzésűek is - tiltott úton, valóban közzé tétettek egy tendenciózus cikk keretében „Az Est" c. lap 1913. évi november 23-i számában. A cikk Czabán Samu javára és érdekében Íratván, nyilván az ő tudtával és közreműködésével tétettek közzé a hivatalos iratok is, olyan időben, mikor a jelen fegyelmi eljárás még csak vizsgálati stádiumában volt. Eme tényeivel Czabán Samu felettes hatóságaival szemben durva tiszteletlenséget tanúsított, s elkövette az 1907. évi XXVI. t. c. 14. §. 1. e) p. alatti fegyelmi vétséget. Minthogy Czabán Samu féktelen temperamentumot árult el, mely nem tud beilleszkedni sem a társadalomba, sem az állami, sem a törvényes jogrendbe, s ez a megtérhetetlen vérmérséklet őt a szélső radikális áramlatok felé sodorja, minthogy ebből folyóan szélsőséges mozgalmak támogatására vállalkozik, a vallás és annak papjai ellen leplezhetetlen ellenséges indulattal viseltetik és példát mutatott a hatósági szervezet elleni tÍltott,erőszakos és fegyelmezetlen fellépésre, minthogy e körülmények teljesen alkalmatlanná teszik őt pedagógiai képességei mellett is a jövő nemzedék nevelésére, mert ez a nemzedék az ő nyughatatlan eszméinek fegyelem nélküli erőszakosságával telíttetnék, holott az élet küzdelmei között is helytálló önfegyelmezés megtanulására és gyakorlására van szüksége: a büntetés kiszabása tekintetében panaszlottnak az állásáról való elmozdítását e szempontok kellően indokolják. GYULA, 1914. március 21. Dr. Konrád Ernő vezető kir. ügyész. öt oldalas, géppel írt tisztázat. — BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz. (839/1914. ikt. sz.) Dr. Konrád ügyész - aki féktelenül üldözött minden baloldali megnyilvánulást és a Tanácsköztársaság megdöntése után a megyében lefolytatott terrorperekben is vezető szerepet játszott - a Czabán elleni rágalmakat tényként fogadta el. A forradalmár tanító politikai magatartásában a rendszer szempontjából rendkívül veszélyes álláspontot látott. Koncepciója - a sztrájkoktól, a tömegmozgalmaktól való félelem - a