Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)

II. DOKUMENTUMOK CZABÁN SAMU NAGYSZÉNÁSI ÉVEIRŐL

javítását célozta, hanem politikai faktorokkal összeköttetésben politikai jogok erőszakos jellegű kikényszerítésére irányult. Az előbbi sztrájk példaadása nyomán s az előzetes nyilatkozatok valamint az izgatott készülődés iránya alapján a terror és zavargás, valamint az ezzel együtt járó rombolás fellépésétől kellett tartani, annyira, hogy a kormányhatalom nagy katonai készenléttel volt kénytelen ellensúlyozni e fellépés várható következményeit. Amint kétségtelen, hogy meggyőződését és törekvését mindenki szabadon érvényesítheti a fennálló társadalmi és állami rend keretében, éppen annyira bizonyos, hogy minden törekvés, mely ezt a rendet erőszakosan megbontani kívánja s mely a fennálló társadalmi rend teljes vagy akár csak részleges lerombolása árán akar érvényesülni, államellenes, mert az állam gyengítését és ismeretlen veszélyeknek való kitételét s előre nem mérlegelhető súlyosan káros következményeket eredményezhet. A tervezett sztrájk pedig, mint az előkészületből alaposan lehetett következtetni, terrorisztikusnak és forradalmi irányzat felé hajlónak ígérkezett. A sztrájknak és következményeinek nem közvetlen támogatására működött közre Czabán Samu; viszont azonban a sztrájkolni készülők családi helyzetét kívánta könynyíteni azáltal, hogy gyermekeik ellátásáról való gondoskodást munkálta, ezzel pedig sztrájkban résztvevőket s így közvetve a sztrájkot erősítette és támogatta. Az ekként elkövetett fegyelmi vétség annál súlyosabban esik Czabán Samu terhére, mert mint tanító s mint úgy látszik a közérdekű kérdésekkel foglalkozó ember, teljes jelentőségében látnia, tudnia kellett az akkor tervezett sztrájk esetleges sikerével együtt járó pusztulást, a nemzethez tartozók testi épségében, életében és vagyonában, amely fellépni ígérkezett sztrájkolok és nem sztrájkolok soraiban egyaránt. A fegyelmi vizsgálat során bizonyítást nyert továbbá és pedig magának a panaszlottnak beismerésével is, hogy a vallás és a papok ellen irányuló nyilatkozatokat tett. Czabán Samu beismerte, hogy tanítványai előtt példázatot mondott arról, hogy az Isten a viharban hánykolódott hajót megmentette a hajón imádkozó és káromkodó emberért. Az ellentétes cselekvésű emberek ez éles szembeállítása az imádkozás és általában a vallás erkölcsi értékének a kisebbítésére irányuló tendenciát mutat s a vallásos érzést sérti. Soós Mihály érdektelen teljes korú tanú vallomása szerint Czabán Samu a tanítványainak kijelentette, hogy ,,ne hajoljatok meg a tiszteletes úr előtt, mert az is csak olyan ember, mint ti vagytok." Bárány József tanú (iskolás növendék) Czabán Samunak egy olyan nyilatkozatát bizonyította, hogy ne higyjetek a tisztelendő úrnak, ha az a templomba nem menőket büntetéssel fenyegeti. Glósz Géza növendék a papokat csuhásoknak nevezte (Pál István vallomása) és Letavecz József tanuló társa előtt azt mondta, hogy Czabán tanító úr az iskolában azt mondta, miként ne köszönjetek a csuhás papoknak. Czabán Samu tanító és Derzsi Ádám r. kat. lelkész között viszály támadt, amelynek során Czabán Samu azt állította, hogy Derzsi Ádám feltörte az ő fiókját. A fegyelmi vizsgálat során Sándor János és Békési Sándor növendékek, mint tanuk vallomásával bizonyítottan Czabán Samu egy alkalommal, a most említett ügyből kifolyóan egy Farkas Jolán nevű növendékkel próbálgatta, hogy az asztalfiók kinyitható-e akkor, ha benne van a kulcs. Czabán Samunak a lelkész elleni ügyében való ez az összeköttetétése Farkas Jolánnal, jogosulttá teszi azt a következtetést, hogy Farkas Jolán a Czabán Samu befolyására tette azt a kijelentést Tóth Mária és Bencsik Julianna növendékek előtt hogy ő nem megy gyónni, mert ő betörőnek, rablónak nem gyón, Derzsi tisztelendő úr