Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
Tagadhatatlan az is, hogy Kiszelynek a néptömegben való megjelenése az ellene táplált gyűlölet tüzét nagyban élesztette, tagadhatatlan, hogy a Berger által - bár tisztán humanizmusból és jóakaratból - elejtett, s a rendőröknek szóló szavak csak olaj volt a tűzre, tagadhatatlan, hogy a csekély számú rendőrség hasztalan erőlködése folytán a tömeg mind jobban-jobban izgult - mindazonáltal nagy befolyást tulajdonítok a nyilvános népgyűléseken tartott szónoklatok által a szocialisztikus eszmék elhintésének. A mozgalom előtti napon ugyanis a szociáldemokraták békéscsabai egylete népgyűlést rendezett, ezt bejelentette, s a bejelentés 2. fokon tudomásul vétetett. Dacára annak, hogy a népgyűlésre Budapestről leküldött szocialista agitátor szónoklatában hatóság, vagy osztályelleni izgatást kiküldöttem nem talált, sőt a lefolytatott szón >klatokat mérsékeltnek találta, s jelentette, - maga a népgyűlés, s az agitátor által esetleg célzatosan félre érthetőnek konstruált szavak a nép izgatottságát nagyban fokozhatták. A szocialisztikus eszmékkel saturait nép, s némely tudatlan, de elvakult, s fanatikus híve a szocializmus eszméinek bár erőszakoskodásra és lázongásra előttem ismert jelet nem kapott, mindazonáltal az agitátoroknak földosztásra, s a munkátlanok állami segélyezése, sőt eltartása iránt való jogra irányuló célozgatását készpénznek veszik. Meggyőződhettem erről, mert a zavargás alkalmával többen így kiáltottak: „Csak azt követeljük, amit tegnap ígért Mezőfi." A mai napon megtartott hetivásár alkalmával a nép apróbb csoportokba verődött össze, s a tegnap előtti dolgot tárgyalták. Hatósági beavatkozásra azonban nem volt szükség. Praeventív intézkedéseimet a következőkben tettem meg: A szombati hetivásárra és a vasárnapra a csendőrlétszám felemelése iránt intézkedtem, a rendőrséget készenlétben tartom, azonban azt hiszem, hogy újabb zavargás nem fog előfordulni. Végül nézetem az, hogy kívánatos, miszerint a jövőben megtartandó népgyűlése ken idegenek szónoklatai ne engedélyeztessenek, s a népgyűlések ne a szabad ég alatt, hanem zárt helyiségben tartassanak. Békéscsabán, 1903. június hó 3-án. Beteg főszolgabíró helyett: Seiler s. k, tb. főszolgabíró. Az alispáni hivatal által készített, géppel írt hivatalos másolat. BML Békés váimegye főispánja iratai 748/1903. MMI. A csabai napszámosok megmozdulásának az ad különös jelentőséget, hogy az 1890-es évek végén lezajlott aratósztrájkok letörése és az 1898-as „rabszolgatörvény"' megjelenése óta vidékünkön ez volt az első nagyobb arányú megmozdulás. A jelentés lehetővé teszi a hangulati túlfeszítettségének érzékelését, valamint annak felmérését, hogy a Iegbátortalanabb agitáció is tnilyen nagy hatást gyakorolt a munkásokra. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy Kiszely György vállalkozó valóban jogtalanul csonkította meg a napszámosok keresetét.
