Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

1904, február 4. A főispán összefoglaló jelentése az 1903. évi Békés megyei szocialista mozgalmakról - részlet ... A békéscsabai járást illetőleg: Békéscsabán kétféle szocialista párt van, az egyik a magyarországi újjászervezett szociáldemokrata párt, a másik a nemzetközi szocialisták pártja. Az előbbenihez tartoznak a békéscsabai kubikosok és mezei munkások, elvétve van közöttük egy pár kisgazda, iparos és iparossegéd; a nemzetközi szocialistáik pártjához tartoznak az iparos munkások, túlnyomórészben a bútorgyár munkásai, s a kisiparosság segédei, legújabban a nemrég megszűnt „Iparos ifjak művelődési egylete", s az ebből átalakult „Munkásképző egyesület" tagjai csatlakoztak a nemzetközi szocialistákhoz. Az újjászervezett szociáldemokrata pártnak külön szabályszerűen szervezett egylete is van: címe „Békéscsabai általános népegylet", alapszabályukat a belügyminisztérium jóvá ds hagyta. Tagjainak száma 800-ra tehető, elnöke Békési Mátyás, jegyzője Nigrinyi János. Megalakult 1903. március 1-én. A nemzetközieknek ezidő szerint még szervezett egyletük nincsen, de a megalakulás felé közelednek, külön egyletet valószínűleg nem fognak létesíteni, hanem a „Munkásképző" egyletben fogják a nemzetközi szocialisták táborát és szervezetét megalakítani. Az újjászervezett szocialisták a múlt évben három népgyűlést tartottak. Éspedig pünkösd első napján, amidőn a békéscsabai népegylet nemzeti színű rojttal szegélyezett veres zászlaját avattak fel, amelyen a következő felirat van: Egy az eszme, egy az igazság a szociáldemokrácia: - szeptember havában, amidőn a fokozatos adórendszer, az általános titkos választói jog, s az önkéntes adózás betiltásáról tárgyaltak; végül karácsony másodnapján. A nemzetköziek 1903. ápnV- 13-án óhajtottak szervezkedni, ezen gyülekezésük azonban betiltatott. 1903. évi június 1-én Békéscsabán zavargás tört ki. E zavargás a kágyosi uradalom által felfogadott napszámos munkások elégületlenségéből, nevezetesen minden valószínűség szerint abból eredt, hogy a munkások vállalkozója azok napszámjából naponta 20 fillért jogtalanul levont. A vállalkozót, akit a munkások megtámadtak, egy Berger Sámuel nevű vendéglős védelmébe vette, erre a tömeg Berger Sámuel ellen fordult, s annak lakását szétrombolta. E zendülés a katonaság közbelépésére lecsillapult. Bár a zavargásnak az említett közvetlen oka megvolt, mindenesetre annak kitörésére igen nagy befolyása volt az agitátorok működésének és annak, hogy az előző napon tartott szocialista gyűlésen a nép szenvedélye annyira felköltetett, hogy az másnap Mezőfi ígéreteinek teljesítését követelve - egy különben jelentéktelen okból zendülésben tört ki. Strike 1903. május 6-án a Dohánybeváltó és a harisnya gyár munkásai közt for dult elő, de csakhamar megszűnt. Tüntető körmenetet az ipari munkások karöltve a Dohánybeváltó munkásnőivel 1903. évi május 1-én tartottak, beavatkozásra ok fenn nem forgott. Megjegyzem, hogy az újjászervezett szociáldeniokratáknak „Igaz eszme" címen hetenként megjelenő lapjuk van, melynek szerkesztője egy Mayer nevű egyén...