Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

III. 1919—1929.

között szerepelt. A városban igen nagy volt a niunkaerpkípálat s ez módot adott a munkabérek leszorítására és az alacsonyabb bérű pődolgozók foglalkoztatására. 1930-ban pl. a gyár 341 nődolgozója közül 18 éven felüli volt 182, a többi 14-16 éves, tehát a munkások zöme a szer^ vezetlen békéscsabai munkaerőtartalékból, fiatalkorúakból került ki, akik éhbérért is hajlandók Voltak munkát vállalni. (Virágh Ferenc i.m. 207.) Az ismertetett jegyzőkönyv bizonyftja azt a nagy elkeseredést, amely a kizsákmányolt munkásokat eltöltötte és a sztrájktörők bántalmazásához vezetett. 58. 1923, november 5. A békéscsabai rendőrkapitányság nem engedélyezi a Magyarországi Szabómunkások. és Munkásnők Szakegyletének gyűlését a szakszervezeti titkárság szerpezése ügyében Tárgy: Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyletének békéscsabai 37. számú csoportja nevében Filipinyi János bejelenti, hogy a folyó hó 5-én este 8 órakor a Bárány vendéglőben össz szakszervezeti vezetőségi ülést óhajt tartani a „szakszervezeti titkárság felállítása" és „anyagiak előteremtése" napirenddel. Véghatározat. A fenti ülés megtartására a hatósági engedély megadását megtagadom. Egyben figyelmeztetem bejelentőt, hogy az engedély nélküli gyűlésen résztvevők kihágás miatt 2 havi elzárás és 360 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők .. . Indokok: A m. kir. belügyminiszter úr által jóváhagyott országos munkásegyesületi alapszabályok egyikében sem foglaltatik rendelkezés a helyi szakszervezeti titkárság felállításáról, tehát ennek szervezésével az országos munkásszervezetek békéscsabai helyi csoportjai az alapszabályok és a gazdasági szervezkedés kereteit túlhaladó szervezetet létesítenének, ami az érvényben lévő rendelkezések szerint meg nem engedhető. A hatósági engedély még akkor is megtagadandó volna, ha az alapszabályok megengednék is a kérdésben álló titkárság felállítását, mert az engedélyt egyedül a Békés vármegye alispánjának tudomás vételi megerősítésével nem rendelkező szabómunkások és munkásnők helyi csoportja és ennek nevében is szabálytalanul Filipinyi János asztalos munkás kérte. Erről Filipinyi Jánost (Berzsenyi utca 41. szám) értesítem. Békéscsaba, 1923. évi november hó 5.-én. A kapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendőrtanácsos i oldalas, géppel Irt tisztázat. BML Békés vármegye alispánja iratai J767/192). alapszám. 1 1115/1913. ikt. szám. A kérelem beadásának idején már 9 szakszervezeti helyi cspport működött Békéscsabán, amelyek a politikai irányítást 3 szQciáldemqkrata párt hc|yi szervezetétől kapták. — A rendőrség