Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
III. 1919—1929.
A textiles szakcsoport Békéscsaba munkásságának legharcosabb érdekképviseleti szerve lett. A város legjelentősebb ipari üzemei a textilgyárak voltak s a nődolgozókkal szemben érvényesült legjobban a tőkés kizsákmányolás. A szakszervezetbe tömörült munkások fokozott összetaitással és időnként sztrájkkal védekeztek a kizsákmányolás változatos formái: a bétlevonások, büntetéspénzek és ún. „rádolgozások", a hírhedt „Bedó" munkarendszer ellen. Sikeres sztrájkot folytatnak a szakszervezet vezetésével a Hubertusban 1928, 1930, 1931, 1932. években, a Merkurban 1932, 1936. években, az Excelsiorban 1933. évben, a Spitz-féle szőnyeggyárban 1936. évben, a Rokkában 1936. évben, a Weisz-féle szőnyeggyárban 1936. évben. Ezekről a sztrájkokról néhány dokumentumot összeállításunkban is közlünk. A rendőrség állandóan figyelemmel kíséri a textilesek működését s javaslatára a belügyminiszter már 1925 februárjában betiltja szervezetüket, majd visszakapják működési engedélyüket 1930-ban, de csak azért, hogy 1936 októberében újra feloszlassák. (BML Alapszabályok gyűjteménye 242. sorszám, 19515/1936. alispáni ikt. szám.) Fellebezésükre két évig halasztják a döntést a hatóságok és csak 1938. februárjában engedélyezik újból működésüket azzal, hogy minden politikai tevékenységtől a legszigorúbban tartózkodjanak. (BML Alapszabályok gyűjteménye 243. sorszám, 2232/1938. alispáni ikt. szám.) 57. 1923. július 9. Rendőrségi jelentés a főispánhoz a Bohn-téglagyári sztrájkról Battha Mihály és 4 társa sztrájkoló munkások... f. évi július 2-án a Bohn-féle téglagyár egyik présházában ... az ott dolgozókat bántalmazták... A tettlegesség a Bohn gyári munkásság sztrájkolásának az eredménye. Ezen munkások f. évi június hó 25-óta sztrájkolnak. Munkabérül 1 és 1/2 kg. búza mindenkori értékét követelik, az eddigi óránkénti 80 dkgr. búza árának értéke helyett. A Bohn gyár igazgatósága az óránkénti 1 kgr. búza árát hajlandó lett volna megadni, azonban csakis a nyári aratási munka idejére, ezzel szemben a gyári munkásság fenti követelésének állandó időre való írásos biztosítását követelte, amit teljesíteni a Bohn gyár igazgatósága nem volt hajlandó mindez ideig. Ügy, hogy a napszámos földmíves gyári munkások a mai napig is sztrájkolnak s ezzel szemben a hónapos női munkások zavartalanul tovább dolgoznak. Ezt megakadályozandó történt a fenti tettlegesség és ez által akarták a sztrájkolok a hónapos munkásságot is a munka abbahagyására s a sztrájkba kényszeríteni. Ügy intézkedtem, hogy amennyiben a bűnügyi nyomozat, avagy vizsgálat folyamán Bartha Mihály és társai szabadlábra helyeztetnének, úgy nevezettek hatóságom elé állíttassanak, hogy nevezettek ellen az internálás! eljárást folyamatba helyezzem. Békéscsaba, 1923. évi július hó 9. a kapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendőrtanácsos 2 oldalas, géppel Irt, tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 777/1925. A Bohn-féle téglagyár Békéscsaba legnagyobb munkáslétszámmal dolgozó ipari üzeme volt. A munkaidényben 500-700 betanított dolgozót foglalkoztatott s tulajdonosa Bohn Mihály, majd 1930-tól a Bohn Rt. a megyei legtöbb adót fizetők, az ún. virilisek rangsorában az első 10 név
