Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

1913. január 17. jelentés a főispánhoz a Békéscsabai Községi Munkásotthon tevékenységéről, valamint a mezőgazdasági munkások bér és munkaviszonyairól Méltóságos Főispán Ür! A Békéscsabai m unka s közvetítő hivatal múlt évi működésének eredményéről, mint szociális jelenségről az alábbiakban számolok be: Elszegődött munkásközvetítés útján: , 1. mezei munkára (aratás, hordás, cséplés stb.) 4590 munkás 2. kubikos földmunkára 1329 munkás 3. erdőmunkára 150 munkás 4. gyári munkára 182 munkás összesen: 6251 munkás A mezei munkások Arad, Bars, Békés, Bihar, Bácsbodrog, Esztergom, Fehér, Győr, Hunyad, Hont, Jásznagykunszolnok, Mosón, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Temes, Tolna, Torontál, Veszprém és Zemplémvármegyékben nyertek elhelyezést. A kubikosok és egyéb munkások pedig Magyarország különböző vidékein (vasutak, utak. csatornák és töltéseknél) dolgoztak. A kereseti viszonyok általában véve jók voltak. A részleteiben igen nagy eltérést mutató szerződési feltételek, illetve munkabérek a következőkben állapíthatók meg: a) A csupa aratás ősziből 13-ik, tavasziból 12-ik rész conventióval, mely hetenkint és páronkint (egy kaszás, egy marokvevő) 30 liter búza, 3 kg szalonna, 3 liter főzelék, 3 liter pálinka és 1 kilogramm sóból állott; keresetbiztosítás (1898. II. t. cz, 10. §-a.) egy kaszásra 6 métermázsa búza és 3 métermázsa árpa. b) Aratás, hordás, cséplésre: úgy az őszi, mint a tavaszi termények 10-ik része és az „a" pontbeli conventio; keresmény biztosítás kaszásonként 8 métermázsa búza, 3 métermázsa árpa és zab. c) Csupán cséplésre 100-ból 3 1/2 és conventio. d) Hónapszámos, sommás mezed munkás, megfogadva május 1-tól számított hat hónapra. Fizetés a jelzett hat hónapra fejenként 8 métermázsa búza, 4 métermázsa árpa és 100 korona készpénz; ezenkívül conventio havonként és fejenként: 90 liter búza, 6 kilogramm szalonna, 5 liter pálinka, 5 liter főzelék, 3 kilogramm só és 5 kilogramm hús. A kubikosok és egyéb munkások keresete, az illető munkás hasznavehetősége és szorgalma szerint 4, 5, 6, korona között váltakozott. A szerződések különösebb akadályok nélkül köttettek meg. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy Békésvármegye az 1898. évi II. tcz. 17. §-a alapján a hitelesítési eljárás alól fel volt mentve, s csupán bemutatási záradékkal lettek ellátva a kötött szerződések. Köttetett összesen 119 darab mezei munkásszerződés, melynek úgy a munkaadók, mint a munkások eleget is tettek. Az aratásból számottevő hivatásos mezei munkás nem maradt ki. Aki dolgozni akart, alkalmazást okvetlen kapott, mert a nagyobb termés folytán előállott nagyobb és nehezebb aratási munkálatokhoz tisztességes bérek mellett keresve keresték a gazdák a munkást.