Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
A hatóság azonban kellő karhatalommal - egyízben egy század katonaság készenlétbe helyezésével - s erélyes fellépésével úgy az engedély ellenére megkísérelt népgyűlések megtartását, mint a további rendzavarásokat megakadályozta. Ebből kifolyólag éles támadások jelentek meg a „Népszava" című lapban alólírott járási főszolgabíró ellen, s ezek miatt a bűnügyi eljárás felhatalmazásra a budapesti kir. ügyészség által folyamatba is tétetett, az eljárás azonban még esküdtszéki tárgyalással befejezést nem nyert. Mezőgazdasági sztrájk a múlt évben 4 ízben kíséreltetett meg: éspedig Haraszti Sándor földbirtokosnak a békéscsabai határban fekvő földjén, aratás alkalmával, az aratóknak öt csoportja, továbbá ugyanott a munkásszerződés teljesítésének megtagadásával. Az előbbi esetben a hatóságnak a helyszínén történt megjelenése, s erélyes felszólítása után a munkát azonnal folytatták, az utóbbi esetben a két vezérmunkás 1515 napi elzárásra ítéltetett, amelyet ki is töltöttek. Szintén aratási sztrájk volt gróf Wenckheim Frigyes újkígyósi uradalmában, 66 pár arató abbahagyván a munkát, azonban kellő csendőr fedezettel a helyszínén megjelent hatóság felhívására azonnal folytatták. S végül ifj. Kocziszky Mihály békéscsabai földbirtokosnál mintegy 25 felvidéki - Amerikában is járt munkás - kukoricatöréskor lépett sztrájkba, azonban pár órai tárgyalás után hatósági kényszer nélkül továbbdolgoztak. Ezen sztrájkok előidéző okai, az aratási sztrájkoknál a rossz termés volt, s az azokban résztvett munkások magasabb munkabért akartak elérni, míg a legutolsónál a kukorica behordása körül támadt vitás kérdés idézte elő a sztrájkot. Az elért eredmény az volt, hogy az illető munkaadók önként felemelték a munkabéreket, így a gróf Wenckheim uradalomban páronként 30 korona gyűjtőpótlékot kaptak szerződésen kívül. Ipari sztrájk 1 volt. Éspedig a csizmadiamunkások sztrájkja, amelyben 26 munkás vett részt, abból indult ki, hogy a munkaadók, akik 123-an vannak, a munkások túl magas munkadíj követeléseit megtagadták. A békéltető bizottság összehívatván, minthogy a munkások túlköveteléseikből nem engedtek, az eredményre nem vezetett, azonban a munkások a munkaadókkal egyénileg külön-külön megegyeztek. A sztrájk tulajdonképpen egy hétig tartott. Ebből a sztrájkból kifolyólag Viczián Pál csizmadiamunkás azért, mert egy másik munkástársát, aki nem lépett sztrájkba, veszélyesen fenyegette, 3 napi elzárásra és 60 korona pénzbüntetésre ítéltetett, amely kihágási ítélet azonban még nem jogerős. S végül a múlt év folyamán az építőmunkásoknak a munkaadókkal kötött 3 éves egyezsége lejárván, a munkások újabb követelésekkel léptek elő, amelyet a munkaadók eleinte nem voltak hajlandók teljesíteni, azonban a tárgyalások során az újabb egyezséget az első fokú iparhatóságnak sikerült köztük létrehozni, amelynek értelmében újabb mérsékelt béremelést biztosítottak maguknak a munkások. Az egyezség folytán a kilátásba helyezett építőmunkások sztrájkja elmaradt. Békéscsaba, 1913. évi február hó 18-án. Kiss László főszolgabíró Négyoldalas, eredeti, géppel Irt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 770/1912.
