Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

Eredeti, kézzel, tintával frt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 74/190». biz. A bútorgyári munkások akciója - az építőmunkások elmúlt évi sztrájkja után - az ipari munkások mozgalmának további erősödését jelzi. Az 1900-as statisztika szerint a bútorgyárnak! ekkor 73 munkása volt. Egy későbbi összefoglaló jelentésből tudjuk (Békés vármegye főispánja iratai 178/1904. biz. MML), hogy a bútorgyáriak a Dohánybeváltó női munkásaival együtt ünnepeltek, (fgy vehettek részt az ünnepségen mintegy háromszázan.) A jelentésből kitűnik, hogy a főszolgabíró igyekezett minél kisebb teret engedni a május 1-Í ünnepségnek. A hatóságok adminisztratív tiltó intézkedése különösen a Tanácsköztársaság leverése után vált általános gyakorlattá. A bútorgyár a gyulai és békéscsabai textilüzemek megalapításáig, a mezőhegyesi cukorgyár mellett, vidékünk legnagyobb ipari üzeme volt. 26. 1904. áprilh 28. A csabai MÁV dolgozók részvétele az országos vasutassztrájkban, - a Békésmegyei Közlöny cikke A csabai MAV-osok sztrájkja Lassan bár, de végre valahára már véget ért Csabán a JVlAV-ok sztrájkja, mely tulajdonképpen, saját vallomásaik szerint, vonatközlekedés híján inkább is önkéntelen munkaszünet volt. A postai forgalom lebonyolítására hirtelen megújított kocsipostajáratot is már beszüntették, a személy és postaforgalom úgyszólván ismét teljes s a vonatok a régi pontossággal újból járnak. Igaz, hogy katonai kényszerfegyelem és rendelkezés útján, de hát csak járnak. Sőt megindult már az áruforgalom is, főleg az élő, romlandó és gyorsáruk forgalma, a csabai állomásfőnök, Caucig Nándor hivatalos tudomása szerint e hónap 25-e óta szintén teljes és akadálytalan . . . Most bár katonai beavatkozással, de végre is csak vagy katonai egyenruhába és fegyelembe bújtatott vasutasok, vagy önként munkába visszatért vasutasok bonyolítják le továbbra is a vasúti közforgalmat és így nincs is mitől tartania az utazónak. A szolgálat lebonyolítása különben e hét folyamán a 101-es háziezred összes vasúti katonai tartalékos alkalmazottainak a behívójegyet Kesjár Béla városi tisztviselő egy tényleges tiszttel személyesen kézbesítette s azok már szolgálattételre mindannyian be is vonultak a vasutakhoz... A vasutakon felhalmozott áruk őrzésére úgy Csabán, mint az ország többi állomásain is, egyelőre még katonák vannak kirendelve, de másként immár minden csendesedik s hisszük, hogy most már a nyugalom beálltával minden újból a régi jó és békés mederbe fog térülni. Békésmegyei Közlöny 1904. április 18. 1904. április 19-én este vasutassztrájk tört ki Budapesten, amely órák alatt az egész országra kiterjedt. A csabai vasutasok is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Április 20-án reggel még kifutottak Békéscsabáról a vonatok, de csakhamar nyílt pályán megálltak. A sztrájk oka az volt, hogy egyrészt a vasutasok szervezkedését a MÁV elnöke megtiltotta, másrészt az alacsony fizetések és az, hogy 40 ezer ki nem nevezett vasúti munkás bizonytalan sorsa miatt általános volt az elégedetlenség a MÁV dolgozók között.