Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

Tisza István kormányát váratlanul érte a sztrájk, de azonnal az „erős kéz" politikájához nyúlt. A rendőrség és a katonai karhatalom alkalmazásával feloszlatta a sztrájkot irányító budapesti sztrájkcanyát és a király mozgósítási parancsával azonnali katonai szolgálatra hívta be a sztrájk vezetőit és a vasutas foglalkozású tartalékosokat. Ezzel érvénybe léptette a katonai büntetőtörvényt azokra a vasutasokra, akik a szolgálatot megtagadták. így a politikailag kellően elő nem készített megmozdulást sikerült elfojtani s április 26-án fokozatosan megindult a forgalom. A vasutassztrájk letörése után a belügyminiszter távirati útoo rendelkezett, hogy a résztvevők ellen indított bűnügyi vizsgálatokat úgy foganatosítsák, hogy a kedvezően megindult forgalmat meg ne akadályozza s ezért a sztrájkban részt vett vasúti alkalmazottakat csak egyenként idézzék meg és vonják felelősségre. (BML Békés vármegye főispánja iratai 474/1904.) 27. 1904. május 25. A békéscsabai ács és kőműves segédek kísérlete a Magyarországi Építőmunkások Szakegylete helyi csoportjának megalakítására, - főszolgabírói jelentés Főispán Ür! Hivatkozással 396/904. számú rendeletére - a békéscsabai ács- és kőmíves segédek önképző egylet működésének felfüggesztése tárgyában jelentésem a következőkben terjesztem elő: F. évi február hó 23-án Áchim László békéscsabai lakos - ki a jelzett önképző egyesület elnöke - azon kérelemmel fordult hozzám az iratoknál fekvő feljelentés beadása mellett, hogy a kőműves- ács segédek önképző egyletét - mivel a legutóbb tartott közgyűlés leple alatt meg nem engedhető szocialisztikus irányú eszméket tárgyaltak feloszlatása iránt a várm. alispán útján a kormányhatósághoz jelentés tétessék. E kérésre a várm. alispánjához az Áchim László által beadott jelentés csatolása mellett az egylet működésének felfüggesztése iránt jelentést tettem. Az újabban megejtett nyomozás kiderítette, hogy Áchim László egyleti elnök helyett elnöklő egyleti alelnök, Gyurkó János kőművessegéd - a magvarorsvási építőmunkások szakegyesülete által kiküldött Knittelhoffer József kőművessegédnek megengedte, hogy a magyarországi építőmunkások szakegyesületéhez való csatlakozás felhívása érdekében beszédet tartson. Knittelhoffer beszédében a mesterek elleni tömörülésre, szervezkedésre ösztönözve a jelenlevőket, éles szavakkal ócsárolta a hatóságot és legazemberezte a jelen nem lévő egyleti elnököt. Nevezett felszólalása után Gyurkó János a nevezett egyletnek az építőmunkások szakegyletébe való belépését határozat gyanánt kimondotta. Végül pedig a volt kőműves és ács iparos ifjak egylete összes vagyonát, felszerelési tárgyait az így megalakult Magyarországi Építőmunkások Országos Szakegyletének békéscsabai csoportja azonnal magához vette. A volt egylet vagyonának állagát több ízben nyomoztattam, ezideig azonban kipuhatolni nem sikerült, mivel az egylet volt pénztárnoka, jegyzője munkakeresés miatt Békéscsabától már huzamosabb idő óta távol vannak. Az egylet feloszlatását mindenesetre szükségesnek tartom, mert az egylet, annak következtében, hogy segédtagjai a Magyarországi Építőmunkások Szakegyletének békéscsabai csoportját megalakítván az iparosmester tagok nem látogathatják, mert a volt

;