Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
A jelentés a megyénkben - eddigi ismereteink szerint - elsőként lezajlott ipari sztrájkról ad hírt, jelezvén, hogy a földmunkásság immár évtizedes harcaihoz a kialakuló ipari munkásság ii csatlakozik. Az építőmunkások száma a sztrájk idején kb. 300 lehetett. Nem volt azonban önálló szakmai szervezetük, s ez nagyban akadályozta harcuk eredményes befejezését, lehetetlenné tette, hogy az ország szervezett munkásainak erkölcsi és anyagi támogatását felhasználják. A sztrájk végül is elbukott. A jelentést követő napon, május 6-án - a régi feltételek mellett - megindult a munka. A kudarc hosszú évekre visszavetette a csabai építőmunkások szervezkedését. (Bővebben 1.: Szabó Ferenc: Az első ipari sztrájk Békés megyében. Békési Élet, 1968/1. 15-23.) A dokumentumban említett akkord, azaz teljesítménybérezési rendszer a munkások fokozott kizsákmányolását, a munkabérek leszorítását jelentette. Ezért tiltakoztak ellene a munkások, ff követelték az órabér bevezetését. A „strike" szó azonos a mai „sztrájk"-kal. 25. 1903. május 2. Főszolgabírói jelentés a bútorgyári munkások május 1-i ünnepéről Méltóságos főispán Ür! Méltóságodnak f. évi április hó 30-ról kelt Res. 69/1903. számú rendeletére tisztelettel jelentem. Tagadhatatlan az: hogy járásom területén Békéscsaba községben nem annyira a már szervezkedett szocialisták, mint inkább az ipari munkások és mezei munkások körében némi izgatottság és nyugtalanság észlelhető, azon idő óta, amióta Kétegyháza, s legközelebb Békés községében zavargások merültek fel. Ezen nyugtalanság és izgatottságnak oka ezídeig nem volt kipuhatolható, a munkásnép elégedetlen, de elégedetlenségének okát nem nyilvánítja, okát adni nem képes. Április hó 28-án a békéscsabai bútorgyár munkásai nálam kérvényt nyújtottak be, május hó l-nek általuk felvonulással leendő megünneplésének tudomásulvétele végett. A mai észlelt izgalmas viszonyok között nem akarván szaporítani, s okot szolgáltatni nagyobb izgalomra, velük előre történt megbeszélés és értekezés után népgyűlés tartását engedélyeztem folyamodók részére, május l-re, következő feltételek mellett: 1. A helyszínére, hol a népgyűlés a vásártéren megtartatik, összes munkások zene, zászlók nélkül, teljes csendben, dalolás nélkül vonulnak. - Ott a népgyűlést megtartva, többi időt programjukhoz képest játékkal és mulatozással töltik. 2. Az ünnepet rendező munkásbizottság a rend fenntartásáért személyesen felelőssé tétetik. Folyamodók az általuk kért népgyűlést mintegy 200 férfi és 100 leány részvétetével megtartották, a gyűlés befejeztével az időt déli 12 óráig mulatozással töltötték, s ekkor szétoszlottak anélkül, hogy egész idő alatt rendőri beavatkozásra bármily csekély okot is szolgáltattak volna. A már szervezett békéscsabai szociáldemokraták, kik május 1-ét szintén megünnepelni akarták, szintén kérvényt nyújtottak be e tekintetben hozzám, azonban ezek elnökét folyamodványuknak visszavonására bírtam rá az okon, hogy a gyári munkásoknak az ünneplést már engedélyeztem; ezek kérvényüket vissza is vonták, s nem ünnepeltek. Általába véve május 1. járásom területén a legnyugodtabban folyt le, anélkül, hogy nyugtalanságnak, izgatottságnak bármily legkisebb jele is észlelhető lett volna. Sztraka főszolgabíró
