Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

1902. május 5. A főszolgabíró jelentése a csabai ács- és kőműves munkások sztrájkjáról Méltóságos főispán Ür! Vonatkozással Méltóságodnak május hó 5-ről kelt 485/1902. főisp. számú rendeletére, tisztelettel telentem, miszerint Békéscsabán az ács és kőműves segédek április hó 28-án munkába nem állván, nálam gyűlés tartására engedélyt kértek, mellyet én engedélyeztem számukra. Ezen gyűlést április hó 30-án tartották meg, amidőn személyes jelenlétemben az általános munkabeszüntetést kimondották, s követelésüket a következő 4 pontban állapították meg. 1. A munkaidő kezdete reggeli 6 órától este 7 óráig, szombat este azonban 6 óráig terjedhet. 2. A munkabér óraszámra osztassék be, óránként 32 fillér általános fizetéssel, pucolóknak óránként 36 fillér fizettessék. 3. A fizetés szombati napon este 6 órakor történjék. 4. Az akkord munka eltörlését követelik. Április 30-án a közgyűlés megtartása után, közbelépésemre a békéscsabai kőműves mesterek, és a munkát beszüntetett mestersegédek által kiküldött hat-hat tag, Rosenthal Ignác ipartestületi elnök elnöklése és vezetése alatt egyezséget kíséreltek meg, amely egyezség azonban sikertelen maradt az okon, mert a mesterek a fentebb írt 4 pontban foglalt feltételeket teljesíteni nem vállalkoztak, a segédek pedig ezen feltételeikhez makacsul ragaszkodtak. A mintegy 110 tagot képező ács és kőműves segédek ezideig egész nyugodtan, csendesen viselik magukat, semminemű hatósági beavatkozásra okot nem szolgáltattak. Mai napon ismét meg lesz kísérelve az egyezség, úgy látom, a segédeknél a hajlandóság a munkábaállásra növekszik. Intézkedtem azonnal a strike kiütése után, hogy a rendőrség folytonos éberséggel őrködjék, s a csendőrség állandóan a községben tartózkodjék és őrjáratokat teljesítsen. Alispán Úrhoz a strike kezdetével azonnal telefon-jelentést tettem. Május hó 3-án a békéscsabai Rosenthal gőzmalom munkásai szüntették meg a munkát, azonban ugyanaz nap panaszukat, s követeléseiket visszavonva, délutáni órákban munkába állottak, s folytonosan nyugodtan dolgoznak. A mesterek kijelentése szerint, ha a mai napi kiegyezési kísérlet nem sikerül, idegen segédeket fognak alkalmazni az építkezéseknél, mely esetben intézkedni fogok, hogy ezen alkalmazottak háborítatlanul folytathassák munkájukat. Tiszteletteljes véleményem az, hogy ezen munkabeszüntetés nagyobb méreteket ölteni nem log; sokkal több józanságot és jóakaratot tapasztalok a segédek részéről, sem hogy azok valamely súlyosabb beszámítású, törvénybe ütköző cselekményre vetemedhetnének. De számuk is csekély arra, hogy a törvényes útról letérve, etőszakos úton kísérthetnék meg követeléseik érvényességét kieszközölni. Sztraka főszolgabíró i olchlas, eredeti, kézzel, tintával írt tisztázat. BML Lîékés vármegye főispánja iratai 491/1902. MMI.