Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
gukat, s erre nézve alig van különbség az alföldi paraszt és a dunántúli között. A látszólagos különbséget csak a kívülállók fedezik fel, mert egy úriemberrel másképp beszél a gazdaember és másképp a munkás, sőt egymásközt is igyekszenek a tisztességtudásnak nevezett etikettet betartani idegen előtt. Innen származik a tévhit a parasztság osztályozódásáról. Én, aki átéltem és átéreztem a parasztság vérkeresztelőjét, aki nap-nap után érintkezem a parasztmozgalmak börtönviselt szereplőivel, tudom, hogy a parasztságnak megvan az önállósághoz szükséges öntudata, csak a politikai alakulat váratott magára, hogy az öntudatot szervezni lehessen . . . ... De bizony jó ideje nem olyan simán megy a parasztság dolga, a megélhetési viszonyok rosszabbodtak, mindig több és több parasztbirtok kerül dobra. Hitte a parasztság, hogy a baja onnan van, hogy a gazdaságilag erősebb Ausztria, az iparállam okozója a bajoknak és hitt az Ausztriától való függetlenséget hangoztató politikusoknak, hitte, hogy a parasztságtól kölcsönzött politikai hatalommal függetlenné teszik Magyarországot és érvényesülni fog az, amit az ország népe, annak túlnyomó többsége, a parasztság akar. Csalódott, ez a csalódás teszi kényszerítővé a parasztságnak, hogy megmozduljon érdekeinek megvédelmezésére. A program szinte mellékes, a program alapja, a parasztság mint osztály politikai önállósága, melynek keretében beilleszthetők: mindazon követelmények, melyek a parasztság gazdasági helyzetén előnyös változást ígérhetnek. Ezek a követelmények, melyek tudományos bírálatot ki nem álló egészet, programot képeznek, már a parasztság helyzeténél fogva, csakis szocialisták, radikálisok, haladók lehetnek. Míg talán más országban a parasztság lehet konzervatív, mert érdeke a régi állapotot biztosítani, a magyar paraszt érdeke minél nagyobb lépésekkel menekülni mai helyzetéből! Faji kérdések nem szerepelhetnek programjában, mert a magyar parasztot nem más faj, hanem saját faja bántja, a fajának hivalkodó szóvivői okozzák visszamaradását. Vallási kérdések sem találhatnak helyet benne, mert a vallás a múltbatekintés, már pedig nincs mit gyönyörködnie a múltjában. Szóval a parasztság, illetve egy magyar parasztpárt programja lényegében : földet a parasztnak, a föld a paraszt termelőeszköze, anélkül csak félember, irányító hatalmat az államban, a közigazgatásban, hogy biztosíthassa a parasztság fejlődését, kultúrát, iskolákat biztosítani, hogy nevelődjön egy erős parasztnemzedék... Becses engedelmökkel foglalkozom néhány szóval a Huszadik Század-ban adott kérdésekkel : ...Egy pártba tartozik a munkájából élő, földtelen paraszt és a kisbirtokos: az egységes parasztérdek annyira kézenfekvő, hogy nem is kell mutatni, hogy hol szűnik meg a paraszt és kezdődik a birtokos, azt nem a statisztika számjai határolják, hanem maga az élet. Ad. IV. A parasztpárt haladhat egy úton az ipari proletariátussal is, de mindig idegenek maradnak egymáshoz, de a földmíves proletárral a parasztpárt egy. Földmíves proletár és kisbirtokos között addig volt ellentét, amíg az ipari proletariátus magának igyekezett megnyerni, a parasztságtól elvonni a földmíves proletariátust. De ez az igyekezet sikertelen volt, a földmíves proletár visszatért osztálytársai közé a parasztpárt kebelébe. A földmíves proletár eszménye nem a magas napszám, hanem a föld. Egy kis földecskére vágyik, ami alapot nyújtson megélhetéséhez, aztán mellé kisegítőnek napszám munkát. Huszadik Század, igo8. 308—118. Achim: A vitás parasztpárti programról. A program először a Paraszt Újság 1906. április 8-i számában jelent meg „Mit akarunk" címmel, majd rövidített változatát közölte a Huszadik Század 1908. évfolyama is (243 lap).
