Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

ráták lesznek, azok nem kapnak az uradalomtól sem harmados, sem feles, sem árendás földet, amit idáig élveztek. Volna nekünk erre egy feleletünk. Jól van, ha az uradalom megtagadja a népnek szükséges életmódot, majd bejön az aratás ideje és nem adunk az egész országból önnek egyetlen aratót sem, vesszen a búzájuk kinn a tarlón; — de nem, mi ezt nem tesszük fel gróf Wenckheim Frigyes úrról, arról a grófról, aki Magyarország főnemességének egyik oszlopa, és akinek az Isten oly sok szép földet adott ebben a magyar hazában. De hajlandók vagyunk elhinni azt, hogy Banner Béla a többiekkel eleven és fizetett automatái az uradalomnak, akik azzal vélnek szolgálatot tenni a grófjuknak, ha hízelegnek felfelé, ha szidják, rágalmazzák, ocsmányolják a szociáldemokratákat (pedig jó lesz, ha az intéző úr békét hagy nekik, mert a szociáldemokraták nem feledékenyek ám!) pedig legyen meggyőződve tisztelt gróf úr, a néppel épp ellenkezőleg akkor lehet igazán boldogulni, ha békében hagyjuk jogait és elveit. Mondok végül egy kis példát. En alólírott, aki csak egy ezredrésznyi tényező vagyok vagyonilag a tisztelt gróf úrhoz képest, 16 évi állandó cselédet tartok. Ezek a tizenhatan (közülük 12 újkígyósi) mind egytől-egyig újjászervezett szociáldemokraták (jómagámmal együtt, mind 5-6 éve vannak nálam és dicsekvés nélkül mondhatom, hogy ezek a legjobb munkásaim. Tegyen így a t. gróf úr is, sohasem lesz legkisebb háborúsága, sem a faluiban, sem birtokain! Achim L. András Igaz Eszme, 1904. március 20. Áchim L. András cikke egyrészt azért fontos számunkra, mert mutatja, hogy a csabai „újjászervezett"-ek alig egy éwei a Népcgylet megalakulása után már vidéki szervező tevékenységed is kifejtettek. Másrészt lehetőséget ad Áchim politikai nézeteinek fejlődésükben való bemutatásra is. (Különösen érdekes a földosztásra való utalás és a „gróf úr lovagiasságával" és jóhiszeműségével szembeni naiv bizalom.) Achim L. András, a „parasztkirály", üstökösszerűen tűnt fel Békéscsaba és a megye politikai életében, s dinamikus egyéniségével csakhamar az úri klikk engesztelhetetlen ellensége és a parasztság bálványa lett. Munkásságával, életművének értékelésével egész irodalom foglalkozik, - ezért itt csak vázlatszcrücn ismertetjük életútját. 1871. március 15-én született Békéscsabán jómódú — 143 holdas — szlovák gazda családjából. Gimnáziumi tanulmányait abbahagyta, mert „nem akart úr lenni". Politikai pályafutását Mezőfi pártjában kezdte, de igazán csak akkor bontakozik ki, amikor megalakítja a parasztpártot és ennek harcos hangú hetilapját, a Paraszt Újságot. 1905. januárjában, majd 1906. május 7-én Békéscsaba képviselőjévé választják, de amikor parlamenti beszédében a hitbizományok és a papi birtokok állami megváltását és kisbérletek útján való hasznosítását követeli — országos hajsza indul meg ellene s a Kúria lázítás és osztályellenes izgatás miatt 1906 nyarán megsemmisíti mandátumát. Áchim más vonalon tovább folytatja a harcot a parasztságért. Közreműködésével létrehozzák a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-9-én Békéscsabán tartott kongresszusán kb. 400 szervezet képviselteti magát. Kíméletlen, — sokszor eszközökben nem válogató, - harcot folytat a sajtóban, a városi és megyei közgyűléseken az „úri klikk" ellen s óriási népszerűségét bizonyítja, hogy 1910. június 3-án Békéscsabán ismét országgyűlési képviselővé választották. Nagy viharokat kiváltó parlamenti beszédeiben demokratikus reformokat, földreformot követelt. A városi és megyegyűléseken, valamint a sajtóban a helyi vezető réteg ellen tett kijelentései és cselekedetei olyan személyes ellentéteket robbantottak ki, amelyek végül is az életébe kerültek. Eletének, küzdelmeinek méltatása nem feladatunk, s csupán utalunk annak a gazdag irodalomnak egy részére, amely pályafutásának értékelésével foglalkozik: Szeberényi L. Zsigmond: Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban, Budapest 1913. Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom, Békéscsaba, 1958. Tibori János: Békéscsaba története