Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

a Körös kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba, 1960. 33-79. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848-1948. I—II. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szakács Kálmán. Budapest, 1962. Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. Különnyomat a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúlt Tudományos Intézetének „Értekezések 1964-65" címíí kötetéből. Budapest, 1966. Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. Vígb Károly. Budapest, 1969. - Vass doktor naplója. Király István: Áchim parasztpártjának fő történeti problémái. Agrártörténeti Szemle 1969. 3-4. 505-556. Tibori János: Az Áchim András-féW parasztmozgalom. Tanulmányok Békéscsaba történetéből, i.m. 215-244. Domokos József: Áchim L. András. (Sajtó alatt.) Budapest, 1971. Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben. Békési Élet 1971. 2. Nagy Dezső: Áchim L. András mozgalmának költészete. Békést Élet 1971. 2. 16. 1905. március 6. Katonaság, csendőrség veri szét a városháza előtt tüntető munkásnépet, - részlet az alispán havi jelentéséből. A február 27-én délután Békéscsabán lezajlott munkás csoportosulás, melynél sem a keletkezés oka, sem annak tulaj donképeni célja positive meg nem állapítható, a szolgabíró jelentése szerint oly mértéket öltött, hogy azt a rendelkezésre álló csekély számú csendőrséggel megszüntetni nem lehetett, hanem a rend helyreállítására katonai karhatalom igénybevételére volt szükség, amely a csoportosulást a legnagyobb kímélettel, minden baj nélkül feloszlatta. Annyit sikerült eddig megállapítani, hogy a községháza előtt csoportosuló körülbelül 1500 főnyi tömeg nem véletlenül, hanem valószínűleg a békéscsabai általános népegylet vezetőinek hívására gyűlt össze avégből, hogy Korosy községi főjegyző ellen tüntessen. Hogy a tüntetés, illetve állásfoglalás miképpen történt volna meg az nem tudható, mert mielőtt ez bekövetkezhetett volna, a folyton növekvő tömeget miután az a legfőbb közlekedési útszakaszt közlekedésre alkalmatlanná tette, fel kellett oszlatni. Miután a beérkezett főbírói jelentés szerint a nép hangulata felette izgatott, a csoportosulás meglepetésszerűen bármikor is előállhat, a közrend és közbiztonság megoltalmazása céljából szükségesnek tartom indítványozni, hogy a t. bizottság feliratilag kérje fel a m. kir. belügyminister urat arra, hogy a békéscsabai csendőrőrsöt 20 főre emelje fel azzal, hogy ez a létszám az aratási munkálatok befejezéséig, tehát augusztus l-ig okvetlenül fenntartandó lenne. . . Gyulán, 1905. évi március hó 8-án. Dr. Daimel várm. főjegyző Részlet a 3 oldalas gépelt tísztázatból. BML Békés vármegye Közig. Biz. iratai \i9/1905. A közölt jelentés a békéscsabai szegényparaszt és munkásréteg 1891 óta harmadik jelentés megmozdulásáról ad hírt. Az 1903-ban megalakult Népegylet állásfoglalása különösen határozott formát ölt attól kezdve, hogy Áchim L. Andrást választották az egylet elnökének. (1904. aug. 28-án.) Áchim kérlelhetetlen harcot hirdetett az úri városvezetés ellen s amikor 1905. február 16-án Csaba országgyűlési képviselőjének választották, ez a tömegek szemében a nép győzelmét jelentette. Éí a megnövekedett öntudat robbant ki a munkásnépből február 27-én, amikor másfélezres