Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

Eredeti, kézírásos, kőnyomatos sokszorosítás. BML Békés vármegye főispánja iratai 178/1904. biz. MMI. Az SZDP békéscsabai helyi szervezetének megalakulásáról mindeddig nem volt megbízható adatunk. Ez a jelentés egyértelműen tisztázza, hogy 1903-ban nemcsak a Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt helyi szervezete (a Népegylet), hanem a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete is megalakult. (Ezt bizonyítja egyébként a 29. sz. dokumentum is.) Természetesen nem a mai értelemben vett pártszervezetre kell gondolni, a szervezeti keretek kialakulása és a helyi vezetés megszilárdítása még évekre elhúzódó feladat volt. A korabeli gyakorlatnak megfelelően az SZDP tagsága szinte automatikusan toborzódott a szakszervezetek tagságából. Jelen esetben azonban a mesterek gyámkodása alatt álló „Munkásképző Egyesület" felbomlásáról említést tesznek ugyan, de arról nem tudunk, hogy a segédek és munkások önálló szakszervezetei már ekkor megalakultak volna. A főispáni jelentésből a továbbiakban az is kitűnik, hogy 1903-ban Csabán kívül egyedül Orosházán működött SZDP szervezet. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy míg az orosházi SZDP szervezetet a földmunkások, majd később a gyulai szervezetet valószínűleg a kisiparosok és segédek hozták létre, addig a csabai szervezet megalakításában az ipari munkásság - a 73 embert foglalkoztató Bútorgyár munkássága - játszott elsődleges szerepet. Az 1900. április 16-án megalakult s látszólag a földműves szegények érdekeit képviselő, de valójában kispolgári és nacionalista nézeteket valló Mezőfi párt a megyében különösen Békéscsabán próbált szervezkedni s kezdetben jelentős tömegek sorakoztak zászlaja alá. Áchim ís az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával került az 1905. évi januári választáson a parlamentbe s alapozta meg népszerűségét. — Amikor azonban ő és a vezetése alatt álló Békéscsabai Altalános Népegylet tagjai felismerték, hogy Mezőfi és pártja a szocializmus igazi eszméitől távol áll - kiléptek belőle és megalakították az Áchim vezette Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot 1906. március 17-én. (Mezőfi békéscsabai szereplésével foglalkozik Tibori János: „Az Áchim András-féle parasztmozgalom". - Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba, 1969. 220.) 15. 1904. március 20. Adalék a békéscsabai újjászervezett szociáldemokraták tevékenységéhez- - Áchim L. András cikke az „Igaz Eszmében." ÜZENET A KÍGYÖSI GRÓFNAK Tisztelt gróf úr! Mi szociáldemokraták f. év márc. hó 27-én du. 3 órakor 32 újkígyósi adófizető polgár kérelmére törvényes népgyűlést rendeztünk a gróf úr kígyósi birtokai közé beékelt úgynevezett Üjkígyós községben. Nem a gróf úr elleni lázítás, nem az uradalom földjeinek felosztása vezérelt bennünket az On ez idő szerint még kegyurasága alatt álló falujába, mert hisz mint ön azt igen bölcsen tudja, az újjászervezett szociáldemokrata párt sokkal magasabb nívón áll, mintsem hogy a piszkos vagyonfelosztás, földosztás elvét vallaná. Hanem igen is mentünk Üjkígyós község polgárainak egyenes felszólítására, kérésére, hogy elveinket a népgyűlésen kifejtsük és a néppel megértessük. A népgyűlésre hárman szónokok meg is jelentünk a rendes időben, meg Ís kezdtük a népgyűlést, ám de rendben nem folytathattuk, mert a klerikalizmus zsoldjában álló bérencek folytonos nyávogással, tepsi, fazék összeverésével, fütyülővel folyton zavarni akarták az összes nép kívánsága ellenére a szónokokat, botrányos magaviseletet tanúsítottak a nép ellen Újkígyós összes tanítói, tanítónői, sőt még van ott egy ügyefogyott 2 fi