Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
daímak, valamint aratás végett június hó végén szerződött közép és kisbirtokosok kényszerűitek az aratók igényeit teljesíteni. Az aratási munkabér ez évben azért oly magas, 5-3 mm. búza, mert igen silány a termés s ez okon részből számítva az aratási munkát 6 és 7 részből esik, — holott ez előtt az aratás és hordás 14-13 részből eszközöltetett, a munkás azonban akkor is 5-8 m. mázsa búzát is keresett. Kelt B. Csabán, júli. 26. 1897. Sztraka főszolgabíró • oldalát, kezel irt. ccedeti tisztázat. BML Békés megye alispánja iratai 11458/1897. alapszám, (141J1/1897. ikt. szám.) Az 1897 nyarán országosan kibontakozott aratósztrájk, kisebb munkabeszüntetésektől, néhány gyújtogatástól eltekintve, Békéscsabán csak annyiban éreztette hatását, hogy az aratómunkások jóval kedvezőbb feltételek mellett kötötték meg szerződéseiket. Az új év elején kötött szerződéseket pl. a Csabához tartozó kígyósi Wenckheim és a gerendási Apponyi uradalmakban ú), kedvezőbb feltételekkel bővítették az aratás megkezdése előtt. Több uradalomban emelték a részgabona hányadát és garantált minimális keresetet biztosítottak az aratómunkásoknak. A belügyminiszter a főispánon keresztül állandó figyelemmel kísérte az aratási munkák wégzését és az általa kiadatott „Magyar Népzászló" és „Néplap" című újságok útján is igyekezett ellensúlyozni és levezetni a munkásnép körében megnyilvánuló elégedetlenséget. (BML Békés vármegye alispánja iratai 11458/1897.) Békés megye alispánja a munkásmozgalom megyei helyzetéről 1897. augusztus 30-án többek között a következőket jelentette a főispánnak : „A szocializmus terjedése és a tévtanok miatti kitörések megakadályozása Békés vármegye területén három irányú intézkedést igényelne: új kereseti források nyitása, a terhek könnyítése és közbiztonsági intézkedések. A munkások tossz kereseti viszonyai s az, hogy az általuk leginkább óhajtott földhöz nem juthatnak s ezért a szocializmushoz fordulnak, egyrészt a földbirtok rossz megoszlásán, másrészt azon alapszik, hogy a magtermelés van túlsúlyban. . . Lényegesen javítana a munkás kereseti viszonyokon egy dohány gyár létesítése, az eddig megkezdett vállalatok, nevezetesen a kosárfonó tanműhely és a szövészeti iskola létesítése..." Javaslatot tesz még a jelentésben az egy holdon aluli földek után a kereseti adó eltörlésére, de elsősorban az államrendőrség megszervezésére, amely a munkásmozgalmat állandóan Hgvelemmel kísérné. (BML Békés vármegye alispánja iratai 318/1897. ein.) 12. 1901. január 9. A napszámosok munkásotthon létesítését kérik Tekintetes Bcsaba községi képviselősége! Alulírott bcsabai munkások tisztelettel van szerencsénk azon alázatos kérelmünkkel a tekintetes képviselőséghez fordulni, miután mi bcsabai községben létező és több ezerre menő mezei munkások a munkakeresés végett csakis a községünkben kijelölt fcelyen szokásos gyülekezés szerint tudunk célt érni. Jelenleg ezidő szerint, ezen célunk előtt nagy akadály van állétva, mivel minden caenedéki helyből ki vagyunk zárva, és okulva az, hogy az év bármely negyed időszakán öem vagyunk képesek az esetleges kellemetlen időt órák hosszát takaratlant! 1 kibírni,
