Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

mert egy kis menedék hely nincs a számunkra ahol ilyen esetben meghúzódhassunk magunkat. A községünkben 3 400 létező mezei és más szakmabeli munkások munkakeresés végett, folyton házrul házra, vagy az utcákon való járkálással s idő veszteglésével eredménytelen dolog lenne. Ügy szinte a munkaadóinkra való nézve eredménytelen dolog lenne, ha szükség esetén, házról-házra vagy az utcán való járkálásával munkások után időt vesztegetnének. Ezen okra való nézve mi munkások közös indulattal bátorkodunk a tekintetes képviselőség előtt felterjeszteni, véleményünk szerint, hogy a községünkben úgynevezett Csirke piactér melletti, község tulajdonát képező telkén s jelenleg haszon nélküli üresen álló területen építtessen a község a részünkre egy menedék helyiséget, ahova magunkat bármikor a kellemetlen idő elől meghúzódhassunk, és ahol a munkásember úgy a saját javáért, de tekintve azt, hogy a munkaadóink könnyebbségéért is bármilyen sürgős eseten is minden időben és órában biztosítva lennének kész munkás embereikkelj| maradunk teljes tisztelettel Kelt, Bcsabán 1901. január 29-én Maján János (150 aláírás) 2 oldalas, kézzel, tintával írt tisztázat. BML Békéscsaba nagyközség iratai 242/1905. ) A kérvény hatására hosszas huzavona után 1904-ben fogtak hozzá a munkásotthon építéséhez, s - 8000 korona államsegéllyel - 1905-re fejezték be a munkát. Működését 1905. nov. 26-án kezdte meg, amiről falragaszokon értesítették a munkásokat és a munkaadókat. (Tevékenységének ismertetésére még visszatérünk: L.: 59 és 78. sz. dok.) A kérést a község vezetősége — a „humánus" szempontokon túl — azért támogatta, mert remélte, hogy így könnyebb lesz az összegyűlt munkások állandó szemmeltartása, s ez, valamint a munkaerő szervezett irányítása „a szociális mozgalom mélyebb gyökeret verésének alapos gátat vet." (BML Békés vármegye főispánja iratai 847/1904.) A munkásotthon intézője egyúttal a hivatalos munkás- és cselédbiztosítás ügyeit is intézte, és kezelte a községi népkönyvtá-; rat. A hatóság elvárta tőle a munkásság hangulatának, szervezkedésének megfigyelését is. A beadványt elsőként aláíró Maján János már 1891-ben bekapcsolódott az agrárszocialistái mozgalomba, s az akkor megszervezett munkáskör pénztárnoka volt. Tevékenysége 1891 és 1901 között folyamatosan kimutatható. Fogalmazásán erősen érződik, hogy szlovák anyanyelvű volt. 13. 1903. június 3. Főszolgabírói jelentés az alispánhoz a mezőgazdasági munkások megmozdulásáról Nagyságos Alispán Ur! A folyó évi június hó 1-én Békéscsabán lefolyt zavargásokról van szerencsém a következőket tisztelettel jelenteni: A zavargás a helybeli úgynevezett csirkepiacon reggel 7 óra tájban kezdődött. Egy Kiszely György nevű békéscsabai napszámos ugyanis a kígyósi uradalom részére a