Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

A fellebbezés ügyében a Belügyminiszter úr 174.306/1924. VIII. szám alatt adott ki rendelkezést, később pedig 251.085/1924. VIII. szám alatt helybenhagyta az alispáni véghatározatot. Az ügy az alispáni hivatalban 1530/1925. ikt. szám alatt található fel. Annak jelentése mellett, hogy a gyűlés engedélyezése ellen rendészeti szempontból észrevételem nincs, tisztelettel javaslom, hogy Méltóságod elhatározása előtt méltóztassék az ügyet a Belügyminisztérium illetékes osztályával megtárgyalni. Békéscsaba, 1930. évi január hó 30-án a rendőrkapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendőrfőtanácsos I oldalas, géppel írt, tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 622/1950. A jelentésből kitűnik (és az előző dokumentum jegyzetében is említettük), hogy a föl<imunkáíok 2. helyi csoportja 1921 óta kérelmezi megalakulásának és működésének engedélyezését, - de sikertelenül. A földmunkásság szervezkedésének megakadályozására lehetőséget teremtett az SZDP jobboldali vezetőinek áruló magatartása, a Bethlen—Peyer paktum 1921 decemberében történt megkötése is : az SZDP néhány képviselői mandátum és szűkre szabott szervezkedési keretek fejében lemondott a földmunkásság, a vasutasok és a közalkalmazottak szervezéséről. Ugyanakkor az 1920-as—30-as évek eseményei minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítják, hogy a földmunkásmozgalom ebben a korszakban már csak az ipari munkásság mozgalmainak részeként szerepelhet. Békéscsabai vonatkozásban a szociáldemokrata párt kísérletet tett, hogy mivel a szövetség helyi csoportjának legális működését nem engedélyezték, titkos szervezetet hozzon létté és ezt a törekvését Békés megyében több helyen is megpróbálta megvalósítani. 1922 szeptemberében pl. Szeder Ferenc Szarvason, Klucsjár Mihállyal, a direktórium volt elnökével lépett összeköttetésbe és tett kísérletet a földmunkásság megszervezésére. (BML Békés vármegye főispánja iratai 91/1925. biz.) 69. 2930. szeptember 4. A szegedi kerületi rendőrfőkapitányság jelentése a békéscsabai szeptember 1-i tüntetés lefolyásáról Utalással a folyó hó elsején távbeszélőn már leadott szóbeli jelentéseimre, tisztelettel jelentem a következőket: Békéscsabán a gyárakban és nagyüzemekben a munka szeptember elsején zavartalanul folyt egész nap, egyedül a Hubertus kötszövőgyár 517 munkása közül hagyta abba 401 nő de. 11 órakor a munkát és csak 14 órakor folytatták azt. Már reggel & órakor hármasával, négyesével kezdtek szivárogni a munkások az Andrássy út felé. Mintegy 50-60 egyén leült a Városháza előtti padokra, a többi az Andrássy úton sétált. 10 órára számuk kb. 5-600-ra emelkedett, ami az Andrássy út megszokott képét alig változtatta meg. Számuk 11 órára mintegy 1500-ra emelkedett. 11 órakor hagyta el a Hubertus kötszövőgyárat 400 munkásnő. Csoportjukat a gyár előtt levő erős karhatalom szétoszlatta. A tüntetők kettesével, hármasával, a járdán sétáltak. Csoportokba való összeverődésüket a kellően elosztott rendőri karhatalom meghiúsította. Csupán két