Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK - 3. Vajda Péter Szarvason (1843—46) - 4. Erkel Ferenc - a) Gyula legnagyobb szülötte

3. Vajda Péter Szarvason (1843-1846) A békési ágostai hitvallású (evangélikus hitvallású) esperesség 1842. őszén Vajda Péter neves írót választotta meg a szarvasi gimnázium igazgatójává és filozófiatanárává. A jobbágyszármazású, 35 éves Vajda Péter 1843-ban jött Szarvasra, és 1844. február 7-én tartotta meg „oskolai próbatételét". 1846. február 10-én tehát két évvel a próbatétel után tüdőgyulladásban meghalt. Szarvason temették el. A kiváló író-pedagógusról a közelmúlt egyik legkiválóbb szarvasi pedagógusa, Hanzó Lajos 1958-ban így írt: „Az 1843. esztendő annyiban jelent fordulópontot Vajda (Péter) életében, hogy elfogadja a szarvasi gimnázium meghívását, és tanári állást vállal a jelzett alföldi városkában. Irodalmi tevékenységében visszaesés mutatkozik, hiszen eredeti munkát keveset alkot ekkor.., Mégsem lehet ennek az időnek jelentőségét lekicsinyleni, hiszen az Alföldön vállalta az emberi egyenlőség és nemzeti függetlenség eszméinek terjesztését. Az iskolai oktató-nevelő munkán túlmenőleg kiemelkedő jelentőségre tesz szert az ún. Erkölcsi beszédek megtartásával, melyekben pedagógiai, társadalmi, esztétikai, vallási nézeteit fejtette ki, nemcsak tanulói között hirdetvén azokat, hanem a község szélesebb rétegei, nyilvánossága előtt is. Kilép tehát már ekkor a szorosan vett iskolai környezetből, és a koreszmék terjesztésével jelentős hatást ér el a felnőtt lakosság körében is. Előkészíti az 1848-ban Szarvason lejátszódó eseményeket. Midőn elhangzott beszédeit ki akarja nyomatni, és a cenzúrának küldi be az engedély megadása céljából, a cenzor a jakobinizmus vádját süti rá, mert bizalmatlanságot ébreszt hallgatóiban a fennálló renddel szemben, nem segíti a pozitív vallásokat. Kárhozatosnak tartotta, hogy a szónok a racionalizmusnak, a demokráciának híve, sőt anarchiával vádolta meg őt..." Az alkotásokban gazdag élet azonban már nem éli meg a cenzúra által ellene megindított per lefolytatását, mert 1846. február 10-én elhunyt.

12 Csüggedést nem ismerő, fáradhatatlan munkájáról maga Vajda Péter így ír egyik írásában: „Lettem kiáltó szó a pusztában. Sivatag vett körül, és meg kellett erőltetnem mellemet, míg emberekhez került szózatom. E szózatok mind a feltámadás reményében keltek. Nem mindennapi szavak voltak, ezért nem is értettek el azonnal, de én nem hagyék fel szavaimmal, és nem hagyok fel ezután,... és aki meg nem értett, meg fog érteni."

13 Vajda Péter halálának hírére Petőfi a Vajda Péter halálára című költeményében a részvét és a megbecsülés szavaival emlékezett meg az elhunyt költőtársról.

14 Tanártársai és tanítványai még évtizedek múlva is szeretettel emlékeztek meleg, emberi magatartására. Erről beszélt volt tanítványa és utódja az igazgatói székben, Benka Gyula is a Szarvason 1902. február 10-én tartott Vajda Péter-emlékünnepélyen.

15 4. Erkel Ferenc® a) Gyula legnagyobb szülötte Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtője, a Himnusz megzenésítő je, Gyulán 1810. november 7-én született. Nagyapja, id. Erkl József 1806 végén 49 éves korában lépett a Wenckheimok szolgálatába. „A gyulai kastély gondviselője" volt, aki fiával, az akkor 19 éves ifj. Erkl Józseffel együtt részt vett a grófi udvar házi zenélésében, s emellett főigazgatói engedéllyel magántanítással is foglalkozott.

17 Erkel Ferenc apja, ifj. Erkl József 1806-ban németgyulai tanító, aki mint a magyargyulai templom karvezetője (régens chori) a gyulai németekből fúvószenekart szer343