Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés - b) Csaba 1771. évi Urbárioma
§. IV. És ezen rendelés hasonlóképpen minden félhelyes, fertályos és nyolcados jobbágyokról is.... proporció (arány) szerént értetődjék. MÁSODIK PUNKTOM A jobbágyok haszonvételeiről §. I. 1550. esztendőnek XXXVI. artikulusa (törvénycikke) szerént szabad légyen a jobbágyaknak bort árulni Szent Mihály-naptól fogva Szent György napjáig, mivel szőlői vannak. §. III. Az jobbágyok marháinak (amennyire a határ fogja engedni) elegendő legelőmezejek légyen ... HARMADIK PUNKTOM A jobbágyoknak szolgálatairól vagyis robotjokról §. I. Minden egészhelyes jobbágy köteles lészen maga földesurának minden hétben egy napot napkelettől napnyugodtig (:abban számlálván munkára való menetelét és visszajövetelét s az etetésnek és itatásnak időit:) (szolgálni). Két marhával, maga szekerével, szántáskor mindazonáltal négy marhával, maga boronájával s ekéjével (az) uraságnak dolgozni tartozzék. Hogyha pedig valamely jobbágy n 4 gy igérmirhánuk fogyatkozása (hiánya) miatt megírt mód szerént a szántást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy mással összefogván, egy napi szántást két napi munkával végezzen, mindazonáltal ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozzék megtenni. Ha pedig négy marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkoron az jobbágy egyet ugyanolyast, amely (aki) minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig csak marhahajtásra valót tartozzék adni, ezen két személy mindazonáltal különös kézi munkára ne fordíttassék . .. Marhás munika helyett... minden héten azon egészhelyes jobbágy földesurának két napi kézi munkával dolgozni tartozik. Eszerint félhelyes, fertályos és nyolcados jobbágyok proporció szerént és minéműségekihez képest szolgálni fognak. §. III. Megengedtetik a földesuraságnak, hogy félnapi járóföldről avagy pedig messzebbről robotra jövő jobbágyát egyszer egy holnapban egymás után következendő végy napokig akár kézi, akár pedig vonyós (vonó) marhával teendő szolgálatban megtartóztathassa (visszatarthassa), úgy mindazonáltal, hogy azon négy napokban az oda és vissza menetelnek idője is foglaltassák és bészámoltassék... §. V. Kaszáláskor, aratáskor akár kézi, akár marhás szolgálatot duplán veheti a földesuraság jobbágyaitól, úgy mindazonáltal, hogy ebbéli duplán vett szolgálatok az többi hetekben számláltassanak. §. VI. Ahol pedig az jobbágynak a robothelytől egy vagy félnapi járóföld távul létele miatt a III. cikkelynek értelme szerént az földesuraságnak meg vagyon engedve, hogy az robotra való oda és vissza menetellel együtt négy (egymás után) következendő napokig a jobbágyot tartóztathassa, tehát ottan ez a rend tartassék, hogy fönt emiétett szorgos munkának időiben az uraság hétszer egy holnapban duplázhassa, és négy napjával vehesse a robotot akképpen mindazonáltal, hogy egyik héten azon jobbágy az uraságnak négy napokig egymás után szolgáljon, második héten ellenben önnönmagának dolgozhassék, harmadik héten pedig ismét földesurának ugyan négy napokig szolgáljon ... Áltáljában pedig mindennemű jobbágyi szolgálatokat úgy köll mértékleni és elintézni, hogy az egész esztendőbéli jobbágyi kötelességeknek legalább negyedik része az téli hat holnapokra fönttartassék és megmaradjon. 93
