Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés - b) Csaba 1771. évi Urbárioma
§. VIII. Minden zsellér, kinek magános háza vagyon, 18 napot, minden lakos pedig, akinek imagának háza nincsen, 12 napot esztendőnként kézi munkával az uraságnak szolgálni tartozik. Amennyire pedig ezen helységben egynémely zsellérek valamely fundusokat bírnának, melyeknek száma nyolcados házhelynek (nyolcadrész külső jobbágyteleknek) mivoltát föl nem érné, azoktul csak kilenced termésben adattassék meg, az egyéb adózások s szolgálatok eránt pedig . . . egyedül úgy, mint házzal bíró zsellérek tekintessenek. §. X. A rabotáknak készpénzül való megváltására a parasztot erőltetni nem lehet, ha pedig a jobbágy maga az szolgálatokat készpénzül felváltani s ezeránt akár időig tartandó, akár pedig örökös kontraktusra lépni kívánna földesurával, tehát az ilyetin végezés az vármegyének bizonysága előtt meglehet... §. XII. A szokott és közönséges robotján kívül a jobbágyok minden esztendőben egyszer hosszú fuarozást végbenvinni tartoznak ekképpen tudniillik, hogy 1. Négy egészhelyes és így proporció szerént a több házhelyű jobbágyok is összefogván .. . egy négymarhás szekeret hosszú fuar alá állítani tartozzanak, úgy mindazonáltal 2. Hogy ebbéli hosszú fuarozás nem rossz, hanem alkalmatos utakban véghezmenjen, és közönséges menetellel kétnapi járóföldet fölül ne haladja, úgyszintén 3. Szántás, aratás, kaszálás és szüret időiben áztat a jobbágyon megvenni ne lehessen. Sem pedig 4. Egy esztendőről a másikra ne halasztódjék, avagy készpénzzel, akár pedig más adózással vagy szolgálattal meg ne váltathassák. 5. Ha pedig az ilyen hosszú fuar valamely történetből két napot az odameneteli el felülhaladná avagy vissza jövetelkor a jobbágyok szekerei megintem megterheltetnének, oly esetre az odamenetelben két napon fölül töltendő napok, úgy nemkülönben a. visszamenetel is szokott héti szolgálatban avagy robotban bészámoltassék. Emellett 6. Efféle hosszú fuarban a jobbágyok által mindennemű vámokra s harmincadra, révbérre, úgyszintén a vendég fogadókban szükséges szállásért teendő költséget a földesuraság magáéból fizetni fogja. §. XIII. .. Minthogy. . . erdőknek fogyatkozása (hiánya) miatt ezen helységben faizás helyett a jobbágyoknak a nádolás uraság által megengedtetik ugyan, de mivel azon helységnek határjában a jobbágyok szükségére elégséges nád csak akkor szokott teremni, amidőn áztat az árvíz í&rj a , azért is az urbáriális öl fának helyéhen minden egész házhelyes jobbágy egyedül azon esztendőben, amelyekben nádolásnak hasznával élhet, negyven kéve nádat vágni s. .. kirendelendő helyre vinni tartozzak . . !' Ezt a kézzel írt bekezdést 1775-ben módosították, majd 1780-ban a következő szöveg került a helyébe: „A földesuraság, tekéntvén az helységnek nagy fáradságát, amelyet a határnak jobbétására ásott kanálisokra tett, oly egyezést tett, hogy ezután az helység az urbáriális nád helyett esztendőnként egyedül 20 rénesforintokat füzetnyi tartozzék." Más módosítás nem is történt az urbárium eredeti szövegén. „§. XV. A jobbágy a kilencedet, hol eztet a termésből kiadni köteles, nemkülönben a hegyvámot (miustkilencedet) tartozik roboton kívül a termésnek határában kimutatandó helyre összvehordani, - viszont minden egyéb ... szolgálati a jobbágyoknak, melyekre egyébként ezen urbáriumnak rendelése szerént nem köteles, a szokott héti szolgálatban bószámláltassanak. §. XVI. Többire szabad nem lészen az uraságnak jobbágyát akármely pénzes fuarra is kénszeríteni, hanem ha a földesúr roboton kívül a jobbágyával gabonáját vagy más termésit vásárokra, piarcokra vagy másbova hordatni kívánná, tehát job94
