Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés - b) Csaba 1771. évi Urbárioma
maguk a bírák, hanem a következő időkben maga a megyei tisztikar is különösen vigyázzon arra, hogy az alattvalóktól ne vegyék el a szükséges legelőt... Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az úrnak. Ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettségét ezután is két igával fogják teljesíteni. Végül a kilencedszol'gáltatás sal kapcsolatban... ahol a küldöttek úgy fognak értesülni, hogy eddig a természetbeni kilencedszolgáltatás volt szokásban, azokon a helyeken az alattvalóknak ezután is természetben kell majd a kilencedet a földesúrhoz beszolgáltatni. Ahol azonban a kilencedszolgáltatás nem volt szokásban, ott minden egyes faluban és helységben a parasztok tetszésére kell majd bízni, hogy a kilencedet ezután természetben vagy egyenértékben kívánják-e adni. De a végrehajtó bíráknak szorgos igyekezettel arra kell majd törekedniük, hogy jó móddal rávehessek a jobbágyokat a természetbeni kilencedszolgáltatásra .. ." 23 Mária Terézia 1771. március elején az úrbérrendezés, az úrbéri telkek osztályozása és az úrbéri szerződések megkötése végett Békés megye területére siklat Andrásy István helytartósági tanácsos, kétegyházi földesurat királyi biztossá nevezte ki. A gyulai uradalom 15 városának, illetve helységének úrbéri szerződését a megye 1772 tavaszán hirdette ki, és terjesztette a helytartótanácshoz, úgyhogy a királynő 1774-ben jóvá is hagyhatta. 24 b) Csaba 1771. évi Urbárioma Az úrbérrendezés legfőbb mozzanata az Urbárium kiadása volt. A nyomtatásban kiadott Urbárium a földesúr és a jobbágyok kölcsönös jogait és kötelességeit országos hatállyal szabályozta. A sajátos helyi viszonyoknak megfelelő rendelkezéseket kézzel írták be a nyomtatványba. (Ezek a részletek alább kiemelten vannak szedve.) „URBÁRIOMA Csaba nevű helységnek ELSŐ PUNKTOM Jobbágyházhelynek (jobbágyteleknek) mivoltáról §. I. Mivel a jobbágyoknak kötelességeit s minden adózását az jobbágyhelyeknek voltához és minéműségéhez kölletik szabni, e?ek pedig nem mindenütt egyarányo^ak, hanem az határoknak mivoltához és azokn.ck egyéb haszonvételeihez vagyis (vagy) fogyatkozásaihoz szükséges azokat alkalmaztatni, azért ezen Csaba nevű helységben egy egész jobbágyházhelynek (jobbágyteleknek) belső fundusa, azaz házhelye, annak udvara, szűrős (szérűs) és veteményes kertje o'v nagy és téres helyet foglaljon, aminémű két pozsonyi mérő mag alá kívántatik. Amivel pedig azon belső fundus kisebbnek találtatik, áztat a külső szántóföldökben vagv rétekben kölletik helyrehozni, ellenben amennyire két pozsonyi mérőnél nagyobb lészen, tehát az külső appertinenciákban (tartozékokban) számláltassák, hanem ha csak oly kevéssel fölülhaladná, hogy egy fertály mérőnél (egy negyed pozsonyi mérőnél = 1/3 holdnál) többet nem tenne, az olyan csekélységet nem méltó tekéntetbe ven^i. §. II. Külső appertinenciákból pedig ugyan egy egész jobbágyházhelyhez harmincnégy hold szántóföld, minden egy holdban két pozsonyi mérőt számlálván, és rét huszonkét kaszálóra való, mivel esztendőnként sarjú nem kaszáltatik, adattassék. 92
