Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 8. Feleletek az 1769—70. évi úrbéri vizsgálatok kérdéseire - a) A csabai elöljárók felelete a 9 kérdésre (1769)

árát mindjárást leteszi, akképpen élhet az említett praeemptióval, úgy mindazonáltal, hogy az eladandó jószág Igaz mértékkel és mázsával vétetődijék, s eleképpen az eladás a jobbágyoknak szabad maradjon, és kész akaratján kivül a földesuránaik leendő eladására akaratjok ellen ne erőltessenek. Ötödször: Mindennemű uraság hajdúinak és vadászinak szegénységen tett húzási-vonási tilalmaztatnak. Hatodszor: Huszonnégy pálca büntetés alatt til tátik, hogy az jobbágyok magok között sem pénzt, sem más egyéb terméseket öszve ne szedjenek, vagy amint szokták mondani: Mindenféle kollekta (gyűjtés) tiltva vagyon. Nyolcadszor: Az eladott, megcserélt vagy testamentum szerént elhagyatott (örökül hagyott) jobbágy-jószágának árából (a jobbágy eladott... jószágának árából) a tízedrészt a földesuraság ki ne vehesse. Kilencedszer: Bírságpénzt akárminémű kigondolható szín alatt nem egyébként, hanem csak a törvény által világosan kitett történeteikben (esetekben) és csak azokon a jobbágyokon lehessen megvenni, akik az úr(i)széken vármegye bizonysága, úgymint szolgabíró és esküdt jelenlétében arra törvényesen ítéltetni fognaik, föntmaradván ezekben is a vármegye törvényszéke eleiben teendő apelláció (fellebbezés). Tizedszer: Amidőn a jobbágy vagy az uraságnak szolgalatjában, vagy maga gazdaságbéli dolgainak folytatásában, vagy pedig a malomban maga gabonájának őrlésére való nézve menvén, az uraság várnán általmegyen, vámmal ne tartozzék, úgy valamint Tizenegyedszer: A jobbágy semmi móddal ne kénszeríttessék az uraság malmára, hanem szabad légyen néki gabonáját más malmokban is őröltetni. Tizenötödször: A jobbágy lúdjainak az uraság részére való mellesztése teljességgel tiltva légyen."

18 8. Feleletek az 1769-70. évi úrbéri vizsgálatok kérdéseire A helytartótanács 1769-ben a lakosok úrbéri körülményeire vonatkozólag 9 kérdőpontra kért minden községtől választ. A nyomtatott hivatalos szöveget az uradalom a helyi viszonyoknak és a maga érdekeinek megfelelően jelentős mértékben átalakította. A kérdőpontokra a helységek elöljárói az uradalom főtisztviselője jelenlétében adtak feleletet.

19 a) A csabai elöljárók felelete a 9 kérdésre (1769) A csabai elöljárók 1769. október 23-án a következő válaszokat adták az egyes kérdésekre: 1. kérdés: „Volt-é valaha urbárium, vagyis jobbágyi kötelesség behozva és ki által, vagy csak kontraktusok (szerződések) szerónt, azaz két részrül megegyezett akarat szerént tartattak, miolta és micsoda kötelességek voltak?" Felelet: „Sóba urbárium minálunk behozva nem volt, hanem kontraktusok szerént, melyeket méltóságos uraság minden harmadifc esztendőben lei szokott adni, kötelességünket tettük." 2. kérdés: „Ha semmi urbariális, vagy jobbágyi kötelességek nem volt, hanem kontraktus szerént tartattak azon idő által, mely időn által volt szabva azon kontraktus, meg nem másoltatott-é, vagy több nem kérettetett-é, és mostani kontraktusok előtt volt-é valami urbariális reguláció (úrbéri szabályozás)?" Felelet: „A kontraktus soha meg nem másoltatott azon esztendők alatt, amelyekre kiadva volt, hanem midőn új kontraktusok kiadattattak, mindenkor többre ment adózásunk. Ezen kontraktusok előtt pedig soha urbariális reguláció nálunk nem volt." 87