Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 7. A jobbágyokat sújtó visszaélések megszüntetése (1768)

Gerendás-puszta egy részéért 200 Ft A kilenced árendája 400 Ft Végösszeg 1950 Ft Ehhez járulnak a szokott boglya szénák, melyeket egy-egy évben kaszálni vagy készpénzen megvásárolni és a kijelölt és megnevezett helyre szállítani kell 130 boglya. Nemkülönben a tűzifa beszállítása egy-egy évben 50 öl." A kontraktust az 1765-67. évekre is megújították.

16 b) Az 1768-70. évi németgyulai egyezség Az 1768-70. évekre új konvenció (egyezség) készült. Ekkor már 265 egész sessió (jobbágytelek) és 30 fél sessió volt. A szerződés végösszege 1590 forint. „A földesuraság a kilencedet 500 Ft-ért ezentúl is bérbeadja, de saját szükségletére annak természetben való szolgáltatását fenntartja, valamint a kis vagy veteménykilencedet is. 1. Ami az uradalmi szénának az erre a célra rendelt saját uradalmi telken való kaszálását illeti, a szokott taksás szénából 145 szokásos méretű boglyát kell vágni és az uradalmi tisztek által kijelölt helyre szállítani. 2. Ezenkívül a sok előző esztendő óta szerződés szerint szokásban levő 50 öl tűzifát kell az urasági erdőkből kiszállítani olyképpen, hogy ha Gyulára szállítják, minden ölért készpénzben 30 krajcárt kapjanak, mely az uradalmi pénztárból f

;

zetendő. Ha pedig valaki elmulasztaná á szállítást, vagy az uraság gondoskodik a szállításról, az illető fizessen az uraságnak minden egyes öl szállításának elmulasztásáért készpénzben 30 kr-t."

17 7. A jobbágyokat sújtó visszaélések megszüntetése (1768) A helytartótanács 1768-ban nyomtatott rendeletben tilalmazta az „illetlenségeket" (visszaéléseket), amelyek a földesúr-jobbágy viszonyában országszerte legáltalánosabbak voltak. Legtöbbjükkel panaszlevelekben és tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben Békés megyében is gyakran találkozunk. „A következő illetlenségek kassáltatnak (eltöröltetnek), és közönségesen tilalmaztatnak Először: A penna- és sarlópénznek beszedése eltiltatik, az jobbágyok pedig a kilencedlőnek és dézmásoknak tartást nem adnak. Másodszor: A földesuraság kimustrált marháknak kivágására a jobbágyokat ne kénszerítse, és akárminémű hús sem darabonként, sem fontszámra a szegénységre (ki) ne osztassék akképpen, hogy ennek árát megadja, hanem vágattassék ki a hús, és a jobbágyök által szabadon minden terhek nélkül vétetődjön. Harmadszor: A megromlott bornak vagy égettbornak kikocsmáltatására avagy vajnak, sajtnak és más efféléknek eladására az jobbágyok semmi móddal ne kénszerittessenek, sem pedig az üres hordókat roboton kívül vinni avagy visszahordani nem tartoznak. Hogyha pedig a földesúr... a korcsmáitatást valamelyik jobbágyra bízni kívánná, az olyan jobbágy addig, amígkn a bort árulja, a szokott héti szolgálattal szabad légyen, s azon fölül a korcsmálásnak bére fq'ében minden akótul négy pénz az uraság által fizettessék. Negyedszer: Mindennemű állapotoknak praeemptiója, azaz egyebek (mások) előtt való vételek elsősége 1723. esztendőbéli LXXV. cikkelynek magyarázatja szerént az uraságnak maga szükségére föntmarad ... Amint a paraszt a vidéki vevővel megalkuszik, avagy az urasággal alkudni akarna, ha azon alku szerént az uraság a jószág 86