Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 4. A földnélküliek úrbéri földet kérnek - c) Hetven füzesgyarmati szegényember földet kér (1787)

A község neve FöldesFérfi és nő 16 Testvér egy Zsellér Hazátlan Szolga ó» gazda éves kortól kenyéren zsellér szolgáló Békés 292 193 23 449 176 ~ sí Berény 222 103 26 197 103 51 Csaba 651 412 72 242 240 182 Dobo2 51 49 1 49 13 2 Endrőd 191 93 13 74 90 67 Gyarmat 161 144 23 58 29 31 Gyoma 191 165 23 107 81 45 Magyargyula 164 87 16 262 164 105 Németgyula 90 78 6 174 55 43 Kéregyháza 67 34 12 50 22 10 Komlós 189 22 8 181 83 31 Ladány 110 80 7 40 36 23 Orosháza 345 94 9 77 184 83 Öcsöd 112 95 10 120 107 55 Szarvas 337 183 51 326 304 136 Szeghalom 188 152 18 68 53 54 Si-entandrás 154 73 10 62 60 65 Tárcsa 115 50 3 76 38 35 Vári 13 16 6 50 13 2 Vésztő 69 66 4 64 21 17 összesen 3712 2189 341 j 2726 1872 1118 Százalékban kifejezve: 100% 31,04% 18,31% 2,85% 22,79% 15,66% 9,35% Eszerint az 1773-ban megművelt 57 929 hold szántó 3712 telkes jobbágy kezén volt. A földműveslakosság nem egészen egyharmadának (31,04%-áriiaik) volt csupán földje.

11 c) Hetven füzes gyarmati szegény ember földet kér (1787) Ez a nagymérvű földtelenség lett a falvak belső ellentétének egyik legalapvetőbb oka. 1787 elején 70 füzesgyarmati lakos, - „akiknek nagyobb része pásztorok, zsellérek és szegény napszámosok" - panaszos hangú levelükben némi úrbéri földet kért a földesúrtól. A község tehetősebb gazdái azonban ez év májusában írt deklarációjukban (nyilatkozatukban) elmondották, hogy „ez egész méltóságos gyulai dominiumiba (uradalomban) nincsen csak egy város vagy helység is, amelybe a gyarmati lakosokhoz hasonlítható nagyobb tehetségűek (módosabbak) oly kevéssel elégedtdk volna ki. A legnagyobb tehetségűnek (legtehetősebbnek) is 3 fertálynyi földinél (háromnegyed jobbágyteleknéí) több helységünk határának szűk volta miatt nem jutott. Ami illetí (a 70 föld nélküli gyarmati lakosoknak) kéréseket, hogy ti. a Bucsa nevezetű szigetbe lévő két Antal és Telek nevű szigetek, melyek urbarialiter (úrbéri föld módjára) mind ez ideig nem míveltettek, hanem a felsőségtől (uraságtól) a baromlegelésre kegyesen engedtettek, most számokra jövendő művelésre szántóföldinek felmerettessenefc a helység minden népének, magoiknak is tetemes károkkal, - ezt ellenzik következendő helyes punktumaink. 1. A mi helységünk határa... nagyrészt nádtermő s hozzámehetetlen posványságból áll és a haszonvehető földje, mely a víztől ment. . . kicsiny . . . 82