Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 4. A földnélküliek úrbéri földet kérnek - d) A gyulai uradalom területén élő szegénység úrbéri földet kér (1795)

2. Azon említett Bucsa nevű sziget... nélkül barmot tartani lehetetlenség volnat de amelynek ha a víztől ment résziből, mely öszvességgel is oly kicsiny, hogy barmaink megtartására nézve Cséfa nevű pusztát 450 forintokkal kellett exárendálnunk (kibérelnünk) melléje, ha azon említett pusztát vagy hasznavehető valamely részecskéjét is barmainktól szántóföldnek felvészzük, végképpen megromlunk. 3. Mivel egyedül a baromtartás Gyarmaton a csekély ékonómiának (gazdaságnak) fundamentoma, mihelyt Bucsától elesünk, a baromtól is megfosztatunk, és így... sem felséges urunknak, sem a méltóságos uraságnak tartozó adainkat le nem tehetjük, sem a robotokat, sem minden napon mint transennális (katonaátvonulási) helységben kívántató sok forspontozásokat (előfogatozásokat) nem teljesíthetjük. Azok pedig, akik Búcsúért zörgetnek, ha azelőtt nem, annyival inkább ezután, semmivel sem bírván, helyettünk élő nem állanak, s a kegyes parancsolatoknak eleget nem tesznek."*"

1 d) A gyulai uradalom területén élő szegénység úrbéri földet kér (1795) A földkérdéssel kapcsolatban az uradalmi igazgató rosszindulatú elfogultsággal tájékoztatta az uraságot. Tagadta, hogy a kérelmezők nehéz körülmények közt élnének. Földhöz juttatásuk ezért indokolatlan volna. A falun szükség van a munkásemberekre, hogy a tehetősebb gazdáknak a termés betakarításában segítségére lehessenek. „ ... A mezők oly tágasak, hogy többnyire minden helységeiben ez uraságnak a jobbágyok a maga határain és páskumain (legelőin) nemcsak azok, kik földdel bírnak, hanem akiknek nincsen földjök, annyi marhát, juhot, sertést tarthatnak, valamennyit csak tehetségek szerént szerezhetnek. Innen észre lehet venni, hogy azon egy harmadrésze a népnek, ki föld nélkül szűkölködik - noha azt mondani nem lehet, hogy valaki éppen föld nélkül szűkölködik, mert legalább minden esztendőben adódik egy kis kukoricaföldje, lenföldje, kender- vagy kölesföldje - de ha szűkölködnék is, élhet mégis az ékonómiának (gazdálkodásnak) más ágaibul, úgymint a marhatenyésztésbül. Sőt az olyan emberek, akik kenyereket kézi munkával keresik, hogy szerencsésebbek azoknál, akik földdel bírnak, világos onnan, hogy ezen a vidéken semmi nevezetes emporium (vásárhely) közel nem lévén, magok határozzák meg az eladó életnek (kenyérgabonának, búzának) árát, és ők határozzák meg magoknak munkájok bérét annyira, hogy háromszor annyit kéntelen a gazda fizetni, mintsem érdemelnének» Mert az idevaló nép nem sokasodott annyira meg, hogy a föld termésibül nem élhetne, ha az Isten az ő áldását tőlünk meg nem vonja. Sőt oly termékeny (a föld), és oly bőséggel vagyon (a termés), hogy a gazdák magok erejébül terméseiket, akármint serénykedjenek, semmi módon fel nem vehetik, hanem kenteiének olyan munkásembereket fogadni segítségekre, akik földdel nem bírnak. Ekkor a földtelen emberek négyöt hét alatt egész esztendőre szolgáló élelmeket megszerzik, és azzal szerencsésebbek, hogy a vagyonosoktul terméseknek részét elveszik, és a földekre szabott adó fizetésében semmiképpen nem részesek. Hozzájárul, hogy közel a vidékhez puszták vannak, hol a pusztáknak birtokosai pénzzel (pénzért) kaszáitatnak vagy felébe, és itten ezek a földtelen emberek vagy készpénzt szereznek, vagy pedig marhájoknak szénát és abbul ismét pénzt csinálnak. .. De csakugyan szükségképpen megkívántatik az, hogy a gazdák mellett munkásemberek is legyenek egy okbul azért, hogy legyen kinek eladni és konsumálni (elfogyasztani) a földnek termését,. .. más részrül azért, hogy iegyen a szántóembernek (a 6* 83