Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 4. A földnélküliek úrbéri földet kérnek - a) A föld nélkül maradt csabaiak és szarvasiak - b) A földműveslakosság megoszlása 1773-ban

10. Akik egy funduson (egy házhelyen) két vagy több házakat a méltóságos uraság tilalma ellen építettek, és azokat nem árendaképpen (bérben), hanem örökösen inasnak - akár idegennek, akár atyafinak, de külön kenyéren levőnek - általadtak< azok a birtokosok úgy vétessenek fel, mint inkvilinusok (zsellérek) ... Ezután pedig semmi szín alatt az ilyen építések meg ne törettessenek, sőt házaik lerontásával ís akadályoztassanak, és ha ez elég nem lenne, testi büntetéssel is (büntettessenek), mivel ezen igaz jussal (joggal) való élést a közönséges bátorság (közbiztonság) is megkívánja. 11. Hogy két külön kenyéren levő gazda egy (közös) házzal bírjon, és az arra esendő inkvilináris (zselléri) adót kétfelé ossza, meg ne engedődjön, mert az ilyenek csak az uraság adóját kívánják csalni. Hanem ha magok közt meg nem tudnak egyezni, nem színlett, hanem valóságos elválások légyen, és az egyike mint subinquilinu« (hazátlan zsellér) vétessen fel. 13. A nemeis és tisztességesebb személyeknek (az ún. honorácioroknak, nem nemes tanult embereknek), és akik az uraság szolgalatjában vágynak, ha urbariális földeket bírnak, megengedtetik, hogy robotjaikat (rneg)válthassák."

8 b) A jobbágyok nem engedelmeskednek a földesúri tilalomnak Hiába helytelenítették az uraságok a jobbágyságnak az úrbéri külső-belső telkek, házak adásvétele körül kialakult jobbágyi gyakorlatát, ezt a folyamatot többé nem lehetett megállítani. Az általánosnak mondható helyzetet özvegy báró Wenckheim Józsefné Mezőberényben 1804. augusztus 27-én kelt rendelkezése így fogalmazza meg,Bár „az urbariális földeket minden jobbágy ingyen kapta az uraságtól, s ámbár a földnek adása-vétele soha meg nem engedtetett, mégis az intravillánus fundusokat (belső telkeket), melyekhez urbariális földek (külső telkek) is tartoznak, az azcÍKon lévő tanyákat ós vetéseiket nagy áron adják és veszik jobbágyaim, melyből az következik, hogy a vevő ezáltal annyira elgyengül, hogy a földmívelésre és a terhek hordozására többnyire telhetetlen. Az (el)adó pedig az így eladott háznak árával máshová költözvén, a helységbül nagy summa pénzeket viszen ki." A földesúri állásfoglalást viszont az alábbi rendelkezés tükrözteti: „Arra a helység bírái vigyázassál legyenek, hogy (a vevő) a háznak, ha szinte urbariális föld is vagyon mellette, nagyobb árát ne ígérje, mint amennyit az (ti. a ház) magába ér, mivel az urbariális föld, mely az ilyen házhoz tartozik, az adásvevés mellett tekintetbe se jöhet... Azon jobbágy, aki lakás végett máshova költözik, ezáltal önként mond le az urbariális föld birtokáról. Ezen föld visszatér a méltóságos urasághoz,... (és ő azt) az arra érdemes és iparkodó jobbágyoknak ismét ingyen által fogja adni."

9 4. A földnélküliek úrbéri földet kérnek a) A föld nélkül maradt csabaiak és szarvasiak Már 1753-ban azt panaszolták a csabai és szarvasi lakosok Károlyi Ferencnek, hogy „az Isten megszaporítván őket, már elegendő földjük nem volna élelmekre rendelt határakban,.. .már földnyeréshez reménységnek nem lehet, mert eljártatták az uraság tisztei házanként a helységeket, hogy azkik 15 vagy 8 esztendőktül fogva jöttek oda, azok csak takarodjanak el, s ne foglalják az régi gazdáknak foldj őket."

10 b) A földműveslakosság megoszlása 1773-ban A helyzet a 18. század 2. felében tovább rosszabbodott. Az 1773. évi Békés megyei népesség-összeírás szerint a földműveslakosság megoszlása a következő volt: 6 81