Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VII. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA - 3. Ruházat - 4. Ivóvíz és élelmiszerek - a) Ivóvíz - b) Az élelmiszerek árszabásai
3, Ruházat Az 1735. évi kárvallásokból a lakosság ruházatáról a következő kép alakul ki: Férfirubák: 1. Fehérruha, fejérgunya, ing (éng, imeg, gyolcsing), gatya, lábravaló. - 2. Nadrág: nadrág irhástul, bőrnadrág, salavárdi. - 3, Csizma (deH csizma, kordoványcsizma), bocskor (telekes bocsikor), bakancs (hajdúbakancs), bőrkapca. - 4. Mente (karasiamente), dolmány (abadolmány), ködmen, prusztflék (pruszlik). - 5. Fnrevaló, süveg, kucsma. - 6. ö vagy üv (széjüv = szíjöv), gyüsző (tüsző), kesztyű, keszkenő (zsebbe való keszkenyő, zsebbe való kendő), nyakravaló (fátyol nyakravaló, fátyol, fátyolburok). - 7. Köpenyeg, szűr, kankó, bunda, hátibőr. Női ruhák: 1. öltözet (házi vászonból való ültezet), fejérruha, vászoning. - 2. Ingváll (váll), felsőing, mente, kötő (előketőruha). - 3. Főkötő (főketn), kendő (főre való kendő), keszkenyő, párta, patyolat (fejre való patyolat), álladzó. 4. ö (öv). 33 Petik Ambrus 1784-ben ezt írja a csabai viseletről: „Ezen helységbcli lakosok . . . mind férfia, s mind asszonya magyar ruhát hordoz, s még pedig a régi magyar szokás szerint." 34 Ecsedy Gábor 1832-ben a gyulai lakosok viseletét ismerteti: „A magyarok, németek és az előkelőbb oláhok (románok) is kék nadrágban s felöltőben, melyen nagy, lapos, fényes, fejér ércgombokat hordanak, szoktak a nevezetesebb napokon járni... A fejérnép is csinosan öltözik, kivált a mesteremberek cselédei (leánygyermekei) ugyan városi módon s pompáson járnak." 35 Fényes Elek 1839-ben így tájékoztat a Békés megyeiek viseletéről: „A magokat jobbacskán bíró Békés vármegyei férjfia'z fejér gombos, setétkék posztódolmánt, hasonló színű magyar szíjas nadrágot, magyar szabású, bo ujjú gyolcsinget viselnek, melyet ugyancsak setétkék posztómellénnyel szorítnak derékhoz. Fejeket kerek tetejű kalap vagy karimátlan süveg fedi, hajókat többnyire nevelik s kenik. Az asszonyok setétkék posztóból vagy más szövetből való felöltőt, magyar izoknyát, piros vagy fekete kordoványcsizmát viselnek." 36 4. Ivóvíz és élelmiszerek a) Ivóvíz Markovicz Mátyás írja 1748-ban: „A kutaknak és forrásoknak nálunk nagyobbrészt édes a vize, a Körös-víz pedig elég jóízű, és mind az embereknek, mind az állatoknak egészséges, mégis nyáron nagyon meleg. Lehűtésére a vízzel telt korsókat vagy a kutakba bocsátjuk le, - melyek (ti. a kutak) vize bár hideg, mégis ivásra a Körös-víz megelőzi, - vagy pedig az este merített vizet éjszakára a hűvösebb levegőre kitesszük, nappal kamarában őrizzük, vagy végül jéggel - melyet télen a föld mélyebb gödreiből kiszedtünk, és a külső levegő behatolásától megóvtunk - mérsékelten hűsítjük . . ." 37 b) Az élelmiszerek árszabásai A vármegye közgyűlése időnként, gyakran angáriánként (negyedévenként) limitálta (megszabta) az élelmiszerek árát. Összehasonlításul álljon itt-a 18. század második feléből az 1755, 1769, 1772, 1780. és 1791. évi élelmiszeriimitáció néhány áradata.^ Fehér kenyér font Fekete kenyér font Tehénhús font Disznóhús font Szalonna font 74 .755 1769 1772 1780 1791 1V 2 3 4 IV2 kr 1 2 2 1 2 2 5 3V 2 4V 2 3 3 6 5 5 6 10 20 18 18
