Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 7. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: - A megyéből elköltözők - c) 24 Vári család elköltözése (1744) - d) Nyíregyházát Békés megyeiek telepítik újra (1754)

„Mi nemes Békés vármegyében helyeztetett Csaba helység bírája, esküdtjei és végül az egész község elismerjük jelen írásunkkal, jelentvén mindenkinek, akiket illet, hogy mi némely nyugtalan és nagyon rossz szándékú embereknek és lakótársainknak tanácsából és ösztönzéséből olyan szándékkal voltunk, hogy méltóságos báró Száraz György úr birtokára megyünk át, sőt ami még több, csapatosan nagy zenebonával, minden alattvalói tekintet és tisztelet nélkül méltóságos földesurunk és az ő tiszt urai iránt, minden e helyen szerzett vagyonúnkkal együtt teljességgel átköltözünk. Végül idő múlásával magunkra eszmélvén, és világos ésszel észrevévén a mi rendkívüli és teljesen vétkes tévedésünket, újból visszatérünk a mi nagyon szeretett földesurunkhoz, legalázatosabban kérvén, miszerint bennünket eddig mindig tapasztalt atyai kegyelmében és jóindulatában megtartani méltóztassék, akinek atyai kegyelme a mi legalázatosabb kérésünkhöz járulván - amellyel (mindenkoron) igen jól viseltetett irántunk, szegény alattvalói iránt - önként és önszántunkból, senkitől sem kényszerítve, vagy rábeszélve örököseinkkel és minden utódainkkal együttesen felajánlottuk, hogy nevezett földesurunk birtokáról sohasem fogunk elköltözni... minden ingó és ingatlan javaink elvesztésének terhe alatt."

36 c) 24 vári család elköltözése (1744) Andrássy Zsigmond csongrádi alispán 1741-ben megvette a kincstártól a kétegyházi-vári uradalmat. A vári szegénység a megyéhez benyújtott könyörgŐlevelében elpanaszolja, bogy „miolta a méltóságos úr keze alatt vagyunk, ennyivel (24 családfővel) fogyott a helység."' Ennek igazolására kimutatást csatoltak az elköltözött 24 családfőről.

37 A panasszal kapcsolatban Andrássy 1745 márciusában azt írja Békés vármegyének: „Az vári lakosok elmenésének okai megvizsgáltattak, azmint is részemrül semmi •pusztulásokra való okok nem találtattanak, annyival is inkább azolta csak legkisebb okok (okuk) is az pusztulásra nem adattatott, ők mindazonáltal, azmint mindennemű cirkumstanciák (körülmények) mutatják, nagyobb részint elmenőfélben vadnak. Arra való nézve az tekintetes nemes vármegyét alázatosan kérem, hogy az eddig elszélyedettekrül is, kivált azkik ezen nemes vármegyében letelepedtek, atyaiképpen disponálni (rendelkezni) és azokat visszaadatni méltóztassék. Azkik pedig készülőiéiben vadnak, azok eránt szolgabíró uramot ő kegyelmét exmittálni (kiküldeni), őket megvizsgáltatni, és akik okai s indítói találtatnak, azokat megfogattatni, tömlöcre vettetni mind az nemes vármegyének, mind pediglen énnékem káromnak eltávoztatására nézve méltóztassék. Azalatt magam is hazakerülök, és szolgabíró uramval ő ke gyeimével egy értelemben leszek."^ d) Nyíregyházát Békés megyeiek telepítik újra (1754) Két évtizeddel a csabai reverzális után nagy riadalmat keltett megyei és uradalmi körökben egyaránt az a hír, hogy a megye öt községéből többen a Nyíregyházi-pusztára szándékoznak áttelepülni. A megye 1753 őszén megbízta Tompa Farkas csabai főszolgabírót és esküdtjét, hogy községenként írják össze a más megyébe költözni akarók nevét és generális konskripcióbeli (általános adó-összeírási) adatait. Az 1753. október 29-én elkészült összeírás összesített adatai a következők: A Szarvasról, Berényből, Komlósról, Csabáról és Orosházáról a Nyíregyházi-pusztára költözni szándékozók, a velük egy kenyéren élő fiak, testvérek és rokonok, valamint a zsellérek együttes száma 449 fő (kb. 2245 személy), akik 372 ökröt, 519 tehenet, 241 üszőt és tinót, 506 lovat, 827 juhot és kecskét, valamint 511 egy éven felüli sertést vinnének magukkal.

39 A megye, hogy a tömeges elvándorlást megakadályozza, erőszakhoz folyamodott. Az elköltözési szándékuk miatt fogva tartott csabai és szarvasi lakosok ügyében azon-