Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 7. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: - A megyéből elköltözők - e) A kamarai pusztákra való áttelepülés tilalma (1786) - f) A jobbágyok elköltözésének feltételei - g) Torontál megyébe költözött lakosok koldusszegényen térnek vissza (1796)

ban néhány nap múlva megérkezett gróf Károlyi Ferencnek, a Nyíregyházi-puszta földesurának Károlyban 1753. november 8-án kelt levele: „Ezen földre csak az héten bekövetkezett szerencsés érkezésemmel informál tatom, mintha a nemes vármegye rendelésébül egynémely szarvasi és csabai lakosok csupán azért netalán, hogy máshová kívántak volna általszállani, nemcsak megfogattattak volna, hanem már hosszas időtül fogva kemény és haláloshoz hasonló rabságban tar> tatnának, megvallom ... oly sorsúaknak képezem (képzelem) s tudom is őket lenni, azmilyeneknek az hazánk törvénye az szabados máshová való költözést és szállást nyilván megengedi, de azmennyiben netalán én is - noha bizonyára ártatlanul - okot adhattam ezen szenvedésekre,... nem lehet nem... tudósítanom (a nemes vármegyét), miképpen tudniillik egykori azon által jövetelem alkalmatosságával történt az, hogy beszéd közben jelentették panaszképpen, hogy az Isten megszaporítván őket, már elegendő földjök nem volna élelmekre rendelt határokban,... már földnyeréshez reménységek nem lehet, mert eljártatták az uraság tisztjei házanként az helységeket, hogy azkik 15 vagy 8 esztendőktül fogva jöttek oda, azok csak takarodjanak el, s ne foglalják a régi gazdáknak foldj őket... Nem lehetett nem hinnem szavokat, s úgy mondottam, hogy ha ugyanottan nem maradhatnak, földet az. mi tartományunkban is kapnak."

40 A szarvasi lakosok annyira bíztak elmenetelükben, hogy a Nyíregyházi-pusztán az őszi vetést el is végezték, amihez Károlyitól 1000 köböl búzát kaptak kölcsön újig. Szarvason nem is vetettek. „Így lévén a dolog, ha az úr, viceispány urunk bennünket szabadosan el nem bocsájtja (!), fent írt búzát... (vagy természetben vagy készpénzben) vissza kell adnunk, kötelének leszünk . - . egész mathánkot elprédálni, gyermekeinkkel együtt holtig való koldusul maradni."

41 e) A kamarai pusztákra való áttelepülés tilalma (1786) A békési járás négy helységéből többen az Arad megyei kamara? nusztákra kívántak áttelepülni. Kérésükre azonban elutasító válasz érkezett a helytartótanácstól. A királyi rendeletet Birsei János megyei főjegyző 1786. január 17-i körlevelében közölte a lakossággal: „Azon lakosoknak, akik ezen nemes vármegyéből, jelesül pedig Békés városábul, Körösladánybul, Szeghalom és Víztürül (Vésztőről)... kiköltözni akartak, (s) avégett magoknak valami kamerális (kamarai, kincstári) puszták(at) megszállásra (telepítésre) adatni kívántak,... méltóztatott fölséges urunk.. . oly kegyelmes re-delést kiadni, hogy a nevezett lakosoknak és lakóhelyekbül kibontakozni kívánkozóknak kívánsága meg nem engedtethetik, mivel a marhatenyészetnek és szaporításnak kára nélkül nékik Arad vármegyében semmi kamerális puszta a megszállásra nem adathatik, mivel a mostani lakóhelyeken is elegendő módjok van élelmek kikereséséhez és az káros árvizeknek eltávoztatására,... és helyettek ismét új lakosokat kellene szállítani. Azért... nékiek parancsoltatik, N

hogy addig volt lakóhelyeken tovább is csendesen és békével maradjanak."

42 f) A jobbágyok elköltözésének feltételei A helytartótanács 1791. április 26-j rendeletében - mindaddig, míg „a jövő diétán (országgyűlésen) más nem rendeltetik" - úgy intézkedett, hogv ,,a jobbágyoknak és lakosoknak, kik előbbeni lakóhelyeiket elhagyni és másuvá költözni kívánnának, a szabad elmenetel másként meg ne engedtessék, hanem ... a vármegyék viceispánjától és tulajdon földesuraiktól adandó szabad elmeneteli levél mellett, és ha költöző szándékokat előre Szent Mihály napján földesuroknak bejelenteni, és hogy 60