Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 7. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: - A megyéből elköltözők - a) Harruckern adószedője erőszakkal hajtja be az adót - b) A csabaiak reverzálist adnak, hogy nem költöznek máshova (1782)

szám múlt évi emelése után terhüket hátrahagyva nemrég megszöktek. A vizsgálat szerint Békésről 11, Gyarmatról 41, Gyomáról 10, Körösladányból 20, Öcsödről 10, Szeghalomról 34, Tárcsáról 19, Váriból 10, összesen tehát 155 jobbágy szökött meg családostul (kb. 775 fő). Közülük csak 67 családfőről tudjuk, hogy hova költözött. Bihar megyébe vándorolt 25, Borsodba 1, Csongrádba 4, Hevesbe 18, Szabolcsba 7, Zarándba 4, máshová 8 család.

34 a) Harruckern adószedőié erőszakkal hajtja be az adót A 18. század húszas éveiben a vármegye és Harruckern közti viszály lezárásaképpen a király Harruckern kérésérc őrá bízta az adó beszedését. A megye a nagyfokú jobbágyszökdösést az uradalom embertelen adóbehajtásának tulajdonította, 1731 tavaszán kiküldte Csík Ádám szolgabírót és esküdtjét, hogy az alábbi négy kérdésre vonatkozólag tanúkat hallgassanak ki: 1. 1730-31-ben az egyes községekből hány adófizető mi okból szökött meg? - 2. Az uraság adószedője hajtott-e be valahol a megye tudta nélkül katonai segítséggel adót? - 3. Az adóhátralék behajtása előtt megtörtént-e már 3.x adófeíosztás? - 4. Az úriszéki üléseken jelen volt-e a szolgabíró és az esküdtje? Az 1731. május 2-án kihallgatott tanúk vallomásából: Nagy Bálint tárcsái lakos vallja: „Csabán egy vármegye tiszti sem volt jelen, midőn a dominális törvényszék (úriszék) tartatott vala." Breznai Mátyás szarvasi jegyző: „Ez mai napig is repartitio (felosztás) nélkül szedi Zaffiri uram (Zafjiry Imre gyulai uradalmi pénztáros) az portionale quantumot (az adómennyiséget), megtiltván prefektus (uradalmi igazgató) és Zaffiri uraimék, hogy Hbellusaikban (adókönyvecskéikbe) bele ne engedjék Íratni, s feléjek se menjenek az nemes vármegye tisztjeinek ebben a dologban." Szentesi György szentandrási esküdt: „Az 1730. és 1731. esztendőben öt embereik mentek el Szentandrásrul azon okbul, hogy Zaffiri uram megijesztette őket, mondván közönségesen nékik a lakosoknak konskripciójok (adóösszeírása) alkalmatosságával: -Ördögadták, megtanítalak benneteket! Legelsőbben is avval köszönt bé Szentandrásra, hogy militáris executiót (katonai végrehajtást) az inquarterisata militiátul (beszállásolt katonaságtól) exoperálván (kieszközölvén), Zaffiry uram úgy exequáltatta (végrehajtatta őket), azminthogy kinteIenítettek nagy uzsorára (ti. kölcsönt) felvenni és (az adót) bevinni..." Gellen István békési főbíró: „Még akkoron semmi repartitio (adószétosztás) sem volt, mely mellett exequálnatta (végrehajthatta) volna (ti. a községet) három német katonával. Protestálván az fátens (óvást emelvén a tanú), mondván: - Először meg köllött volna írni s eránto a kvantumnak (az adómennyiség felől) tudósítani, hogy vigyék be - melyre felelvén Zaffiri uram, (hogy) majd Bécsben küldi az fátenst; -Nem gyüttem tanulni, hanem hogy tanítsalak. Azmint ugyanakkor ob illám saevitiem (kegyetlenkedésből) az kisbírót, Szűcs János nevűt kivont pallossal erőser? megverték. Odamenvén pedig Zaffiri uram, s (a bíró) panaszt tevén eránta, hogy az ő exekúciója, melyet küldött, azaz három német katonák az kisbírót, ki azon katonáknak akart szolgálni, megverték, kire is (Zaffiri uram) nevetett, és csúfolta, és (megkérdezte) mondván, ha fáj-e"

35 b) A. csabaiak revergdlist adnak, hogy nem költöznek máshova (1732) 1732-ben a csabaiak a szentandrási uradalomba szerettek volna átköltözni, de a megye keménv fellépésére írásban eJismerték Harruckern János György földesúrral szemben tanúsított hálátlanságukat, és 1732. október 11-én kelt reverzálisukban kötelezték magukat, hogy sohasem fognak elköltözni. 5íl