Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - I. BÉKÉS VÁRMEGYE FÖLDRAJZA - b) Petik Ambrus földrajzkönyve 784)

téktelenek, a víz szélessége 10-15, mélysége néhány láb. - 4. Az ezen vidéket körülvevő erdőségek faállománya többnyire sűrűn nőtt, magas törzsű tölgy- és bükkfákból áll. - 5. Ez a vidék az erdőségek között egészen mocsaraktól és posványokról van körülvéve, melyeket a Gyepes és a Körös kiöntései okoznak. Szarvas mezőváros. 2. A templom és a megyeháza (a megyei tiszti lak, ti. téglából való). - 3. A Körös folyó a legalacsonyabb víznél 80 lépés széles és általában 6-8 láb mély. .. Ha kiont, ami évenként rendszerint márciustól kezdve történik, egy másik medret csinál, és abban posvány rétséget hagy hátra, sekély, posványos árkokon továbbmegy, és időnként 5 láb magasan elönti a legelőket. Ez az árvíz rendszerint június végén ér véget. Van itt egy rév dereglyével. - 5. A posványos kaszálók és legelők nyáridőben többnyire kiszáradnak. - 6. A Kondoroson át Békésre menő út jó, nagyvíz esetén azonban egy ideig nem járható. A Túrra menő út mindig jó, éppúgy a Szentandráson átmenő is. A többi út csak nyáron jó. - 7. Síkságon fekszik."

35 b) Petik Ambrus földrajzkönyve (1784) Petik Ambrus gyulai katolikus tanító „Gyulán egyvégtében való oskolatanításának negyvenedik esztendejében", 1784-ben írta meg az első Békés megyei födrajzkönyvet a következő címmel: „Geográphia avagy tekéntetes, nemes Békés vármegye tartománya földének leírása, melyet a maga csekély tapasztalásából kérdésekre éa feleletekre osztva egybeszerzett, és a maga oskolabéli tanítványainak nagyobb vílágosításokra előadott Petik Ambrus." Petik sorra veszi tamkönyvében a megye helységeit, és mindegyiknek ismerteti a fekvését, folyóvizeit, útjait, a lakosok nemzetiségét, az egyes vallásfelekezetek templomait, a helység nevezetesebb épületeit, malmait és más haszonvételeit. A kézzel írott másolatokban fennmaradt tankönyvből az egyes helységek régiségeire vonatkozó részletek: Békés. Kérdés: Mondd meg, honnan neveztetik a mi megyénk Békés vármegyének? - Felelet: Békés vármegye neveztetik Békésről, ahol a Fejér- és Fekete-Körösök egybefolyások ellenében a városon alól a vízparton láttatik egy hajdani, földsánccal négyszegletre felhányatott, de már a régiségtől letöredezett és régen elpusztult földvárnak a helye. Gyula. Kérdés-, Látszatik-e valami jele a gyulai várnak? - Felelet: Igenis, látszatik a Fejér-Körös szigetében a városnak napkelet felől való végén egy emberi munka által öszvehordatott dombon álló, négyszegletre és két bástyaformára épített tornyokkal nagy régiséget mutató kővár (téglavár), kinek egyik tornya vagy bástyája, mely a vár éjszakról való szeglete mellett kívül áll, csaknem a vár magosságával most is megegyezvén magossága... A másik torony pedig, amelynek alatta napkeletről a bejáró kapu vagyon, egészen fennáll... Kérdés: Hát a városon minemű régiség találtatik? - Felelet: ... Egy förödőház, melyet a török épített. Ennek egy része most a kálvinisták temploma, a más nagyobb része pedig a nemzeti oskoláknak (elemi fokú iskoláknak) szép épülettel fordíttatott.

36 Vésztő. Kérdés: Minemű régiség találkozik a faluhelység birtoka alatt való határon? - Felelet: Napnyugatról a Sebes-Körösből kiszakadt Büngösd nevezetű és a Köröshöz csaknem hasonló nagyságú vízfolyás partján volt hajdanában valamely kőépület avagy klastrom, kiből ezelőtt 20 vagy még kevesebb esztendőkkel is fennállott, utolsó darab kőfala (míg) nem dőlt le. - Kérdés: Mi nevezete volt s vagyon e mái napig is e régi épületek? - Felelet: Mágornak nevezték s nevezik máig is, és azt mondják, hogy valaha a veres barátok (templáristák) klastroma avagy lakóhelye lett volea. Szarvas. Kérdés: Honnan veszi városi nevezetét, és micsodás helyen vagyon 37