Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - II. BIRTOKVISZONYOK - 1. A Harruckern-uradalom

fekvése? - Felelet: Török idejében a Körösök és Berettyó vize már egy derékba lett folyások (folyásának) napnyugatról megtetsző magos partján ugyan a törököktől felhányatott, négyszegletű sánc- vagy földvártól neveztetik Szarvas városának. - Kérdés: Vagyon-e mégis valami jele a török ottlakásának a földsáncon kívül? - Felelet: Egy közönséges magasságú, faragott kőből épült fürdőházacska láttatik a Körös partján a méltóságos uraság ispánja lakásának kerítésében, kiből vélekedni lehet, hogy több olyas török épületek is lehettek a sáncba és körülötte. Csaba: Kérdés: Micsoda régiség láttatott ezen helység mellett csak nemrégiben is? - Felelet: A helységnek napkeletre Gyula felől fekvő végén az alatta folyó ér és rétség szélén állott egy nagy régiséget mutató, jó magasságú, hajdani kőfal, kit közönségesen Kastélynak neveztek, mely kőfal csak ezelőtt 20 esztendővel is látszatosan fennállott, de már a köveit is elhordták, és csak valamennyire a helye láttatik. Szentandrás. Kérdés: Micsoda emlékezetes halom vagyon ezen helység határán? - Felelet: Itt vagyon ama nagy Gödény-halma, kire az 1735. esztendőben a Tiszán ínnen ostobául feltámadott gyülevész kálvinista parasztnép maga zászlóját először iá kiütötte."

37 II. BIRTOKVISZONYOK 1. A Harruckern-uradalom Harruckern János György osztrák élelmezési alezredes 1720-ban kapta meg a jóformán egész Békés vármegyét magában foglaló gyulai uradalmat. A császári udvar és a hadikincstár szolgálatában szerzett érdemeit legtömörebben az 1718. február 1-én kiadott diploma fogalmazta meg, melyben III. Károly őt birodalmi lovaggá avatta: „... Általunk anno 1716 a kereszténység védőbástyájába, a mi örökös magyar királyságunkba történt török betöréskor kegyelmesen átrendeltetvén a mi ott tartózkodó nagyszámú hadseregünkhöz, és élelmezési alezredesi teendőin fölül a vezérhadbiztosi hivatal helyettes ellátása is reáruháztatván, eképpen az egész hadjáratban... nekünk ós a mi hadvezérkarunknak megelégedésére szolgált. Nemkülönben az ő új rendszerű gazdálkodásával úgy Olaszországban és Németalföldön (az 1701-1714. évi spanyol örökösödési háborúban), mint Magyarországban, főleg pedig az utolsó két ostromnál Temesvár és Belgrád alatt a tüzérség, hadmérnökség és az élelmezés dolgában a mi császári kincstárunknak két milliót felülmúló hasznot hajtott."

1 A király 1719-ben jutalmul 24 000 forintot utalt ki Harruokemneik, aki viszont ez összeg fejében a budai héwízen épült malmot és a mellette levő szőlőt vagy a Békés megyében lévő kilenc községet kérte a királytól. A magyar kamara ellenezte a jól jövedelmező malom odaadását, ezért az aradi kamarai igazgatósággal csak a Békés megyei községeket értékeltette fel. Az összeírás és becslés 1719. december 1-én meg is történt.

2 „A Békés vármegyében fekvő kamarai helységek és a hozzájuk tartozó, velük közvetlenül határos puszták leírása és becslése 1. Gyula 28 család 10 jobbágytelek ä 3 Ft 30 Ft — déa Évente 52 nap robot á 12 dénár 62 Ft 40 dén 38 j