Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - I. BÉKÉS VÁRMEGYE FÖLDRAJZA - 5.A megye kér 18. századi leírása - a) A II. Tózsef-féle országleírás (1783)

harcsa, csuka, márna, süllő, keszeg, compó, kárász, sügér, menyhal, halcsík, rák, tekenősbéka, vidra sat."

29 Főleg a Sárréten volt igen sok teknősbéka. Az Almásvak törökszentmiklósi kasznárja 1799. május 10-én 250 teknőst vett át a gyarmati bíráktól.

30 Gacsári István 1839-ben többek közt ezt írja: „Télen által a Nagy-Sárrétében nagyobb-kisebb szerencsével csíkásznak,... Bucsán a Berettyóban rákot is, néha keveset fognak, tavasszal és nyár elején pedig tekenősbékák számosan foghatók. A nadályok (piócák) keresgetése is - magas árukhoz képest - nagy divatban van."

31 Rovarok. Markovicz Mátyás 1748-ben ezt írja a bögölyök és a szúnyogok tömegéről: „A bögölyök a pusztán egyedül kóborló, legerősebb marhákat is képesek vérüktől és életüktől megfosztani... Ezért nem veszélytelen itt a bögölyök vérengző serege miatt június, július és augusztus hónapban kocsin vagy lóháton a pusztán át egyik helyről a másikra utazni, kiváltképpen derűs és csendes időben, amikor is a lovak vagy más igavonó állatok, a csípéseket nem viselhetvén el, vagy úgy megbokrosodnak, hogy a lovas vagy a kocsis semmiképpen sem bírja őket helyes irányba terelni és megfékezni, vagy a földre vetik magukat, mindkét esetben az utasok legnagyobb veszedelmére. Itt tehát ilyen időben éjszaka, reggel vagy este jó utazni.. . Ha pedig a bögölyök a heves szél vagy eső elől a füvek közt rejtőzködnek, ily esetben nappal is útnak eredhetnek: az utasok. Ha pedig valami nagy szükség kényszeríti az embert, hogy csendes és tiszta időben igavonó barommal nappal útnak induljon, a lovakat bundával vagy pokróccal kell beburkolni, vagy pedig a kocsis az ostor hegyére kötött, jó szőrös ökörfárkokkal, gyakori ütésekkel védi a jószágot a bögölyöktől. .. Végül is augusztus vége felé az Erdély közelében fekvő hegyekből a seregélyek végtelen tömegei ezekre a síkságokra repülnek, s a bögölyöket valósággal legelik, és teljesen elpusztítják."

32 „A csaknem naplementétől fogva méhrajként szörnyű zümmögést hallató szúnyogok pedig nyári időben annyira dühösködnek emberekre, állatokra, hogy hacsak a fekvőhelyed e célból bármely paraszt által készített szúnyoghálóval be nem feded, elaludni ezen az éjszakán semmiképpen nem tudsz. Nyári időben az épületek egy része, szobája vagy szöglete sem mentes a szúnyogoktól. Ezért amidőn esteledik, egyesek az ajtók é; ablakok közelében gerjesztett szalmafüsttel, mások a házon kívül meggyújtott szárított marhatrágya bűzével törekszenek a szúnyogok elszánt seregét elűzni, kívánságuk azonban még így sem teljesül egészen."

33 Sáskajárás. Bogyó József endrődi esküdt 1797. július 20-án ezt írja a gyarmati bíráknak: „Amint most folyó hónak 18. napján Gyarmaton lévén, kegyelmetekkel együtt tapasztaltam határjokban lévő veszedelmes sáskáknak szembetűnését, amelyek közül egynéhányat Gyulára is bevivén mutatóul, ha költeményesek vagy természetesek légyenek-e ... Minthogy valóságosnak találtatván azon ártalmas állatoknak létek, ezért (megújítom) kegyelmetekhez tett parancsolatbéli szavamat,... hog)'- az nádat mentül elébb kaszáltassák, hogy azáltal is néműnémű esziközt találhassanak azoknak (ti. a sáskáknak) kiirtására."

34 5. A megye két 18. századi leírása a) A II. József-féle országleírás (1783) Magyarország első katonai felvétele (Militärische Beschreibung von Königreich Hungarn) IL József rendeletére 1782—85-ben készült. A térképlapokhoz mellékelt német nyelvű országleírásban (Landesbeschreibung) az egyes lakott helyekkel kapcsolatban nyolc kérdésre kellett válaszolni: 1. Távolság a szomszéd helységektől. 2. 3* 35