Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK - 2. Szakál Lajos

társaságában Debrecenbe indult. Az úton, mint azt később rokonomtól hallottam, Tessedikkel többször és igen hevesen tűzött össze, mivel ez a költészeti és különösen a színészi pálya felöl mint háládatlanról kicsinylőleg nyilatkozott, s ezzel Petőfi ambícióját (becsvágyát) nagyon sértette."

4 c) 1847. június 10-én Okányban és Korösladányban Petőfi Szalontáról 1847. június 10-én indult el szakadó esőben. A felázott rossz út miatt csak Körösladányig jutott el. Másnap estére Mezőtúrra vergődött folytonos esőben.

5 Erről az útjáról így írt Kerényi Frigyesnek: „Ha az alföldön utazik az ember, a sáron kívül még kocsmárosokkal is meggyűl a baja. Klasszikus nép a magyar kocsmáros, barátom. Fizetned kell, hogy szóljon hozzád egy-két szót, enni pedig fizetésért sem ád. Nem a. Ha kérsz tőle valamit, azt mondja, hogy nincs, vagy hogy ő biz ezért nem rak tüzet. így jártam Bihar megye két helységében, Okányban és Körösladányon. Ettem is, nem is. Azt adtak, ami nekik tetszett, nem amit kértem, s ezt is úgy tették elém, mintha isten irgalmából adnák. De nem bosszankodtam, sőt jól esett, igen, jól esett, mert ebből is láttam, hogy a magyar restéi szolgálni, hogy nem termett szolgaságra, az angyalát is!"

6 Petőfi a Puszta föld ez, ahol most járok című költeményét Korösladányban 1847. június 10-én írta.

7 Puszta föld ez, ahol most járok... Puszta föld ez, ahol most járok, Istenért sem látni virágot, Rajta bokor sincsen, ahol a Fülemilemadár szólana, Az este is felhős, fekete, Nincs a csillagoknak híre se . . . Hogy jutottál mégis eszembe, Barna kislány, szívem szerelme? Eszembe jutottál, édesem, • És most már úgy tetszik énnekem, Mintha itten a szomszédomba Fülemilemadár szólana. S mintha virágok közt ballagnék, S csupamerő csillag voln' az ég! 2. Szakái Lajos Köröstarcsán 1816. február 12-én, tehát unokatestvérével, Sárosy Gyulával egy napon született. Mindketten a mezőberényi gimnáziumban tanultak, és együtt voltak Eperjesen is joghallgatók. Szakái 1840-ben Békés megye szolgálatába lépett, és 1843-ban megyei aljegyzővé választották.

8 Népdalhangulatú verseivel a múlt század derekán népszerű költő volt, akinek verseit a fővárosi lapok is szívesen közölték. Verseskötete, a „Cimbalom, melyen aki olvasni tud, negyven új dalt verhet", 1843-ban 1100 példányban jelent meg. Hamar elkapkodták. A verseskötet 1868-ban megjelent, bővített második kiadásának Élőbeszédében Szakái így ír magáról: „Én mint tősgyökeres magyar apától, magyar anyától a Magyar Alföldön született, nevekedett, s most is, mikor otthon vagyok, az Alföld szívében, a kedves Békés megyében élő s bizony halni is oda kívánkozó, testestől341