Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 7. A Békés megyei színészet kezdetei - a) Német színelőadások a Harruckern család gyulai nyaralásai alkalmával

1803-1834-ig volt egy virágzó gimnáziuma. . . Az említett gimnázium mellett egy időben virágzott itt egy nőnevelő intézet is, melynek élén Benka Ádám gimnaziális igazgatótanárnak nagy műveltségű és köztiszteletben álló neje állott. Mivel pedig ezen intézet az akkori időben csaknem egyetlen volt a maga nemében itt az Alföldön, azért voltak növendékei Békés, Csongrád, Heves, Bihar, Arad, sőt Szatmár megyéből is. Petőfinek, a költőnek a neje is itt tanult egykor."

56 Irányi István kutatásai szerint Szendrey Júlia 1840 előtt Benka Ádámné Thomázy Erzsébet, majd annak első házasságából származó leánya, Kutziánné Major Zsófia keze alatt nevelkedett Mezőberényben.

57 7. A Békés megyei színészet kezdetei a) Német színielőadások a Harruckern család gyulai nyaralásai alkalmával Hueber Antal német Ferenc-rendi szerzetes mint a Harruckern család udvari papja 1743 és 1758 közt 12 alkalommal töltötte a nyári hónapokat Gyulán a bárói családdal. Élményeiről német nyelvű visszaemlékezést készített. Ebben elmondja, hogy a báróné kívánságára színdarabot irt és taníttatott be a bárói udvartartás és uradalom németül tudó alkalmazottaival. A darab címe: „Az elveszett és újra megtalált ékszer, vagyis az elcserélt Sylvius princ". - Sylviust hercegi atyja még mint kétéves gyermeket menekülés közben Doros juhászra bízta, hogy nevelje fel. Húsz év múltán azonban, amikor a herceg visszakérte őt, a princ helyett Hansel (Hánzi, Jancsi) juhászfiút kapta meg. Minthogy azonban Hansel már előbb beleszeretett egy juhászleányba, a vele eljegyzett Rosanda hercegnőt megvetette, és egyáltalán nem akart az udvari élethez alkalmazkodni. Ezért a herceg őt a juhászleánnyal együtt szigorúan megbüntette. Rosanda pedig, aki a vadászaton eltévedt, beleszeretett Sylviusba, és titokban az udvarba hívta őt. Minthogy azonban mindkettejüket elárulták, Rosanda kiesett a herceg kegyelméből, Sylvius pedig halálra ítéltetett. Közben Doros meghozta a hírt, hogy Sylvius a jog szerinti herceg. Hänsl pedig az ő fia, mire végezetül Sylviust tisztességgel fogadták, és Rosanda hercegnővel eljegyezték. „(A szereplők ruhájához az anyagot a bárónő hozatta Budáról, a ruhákat a szabók és varrónők a páter tervei alapján elkészítették. Az ácsok, asztalosok és festők elkészítették a színpadot, egy erdős tájat és egy palotát. A páter a szereplőkkel és zenészekkel nap mint nap próbálta a darabot.) Mikor már minden rendben volt, elkészült az illunináció (kivilágítás) is, amely 50 ámpolnából és 30 viaszgyertyából állott. Megtartottam az általános és a főpróbát... Miután a pontos időpontot megkaptam, megtettem minden intézkedést, hogy mindenki arra az időre készen álljon. Azt kellett volna látni, micsoda nép gyűlt össze már jóval előbb, hogy láthassa a komédiát, micsoda könyörgés, üvöltés hangzott az emberek közt, hogy beengedjék őket, és mivel a nép túlságosan nagy volt, minden ajtó és ablak elé kétszeres őrséget állítottam, amíg az uraság a komédiaházban nem volt. Miután az idő elérkezett, dob- és kürtszóvei először adattam jelt a komédiához, ezután meggyújtattam az ámpolnákat és a gyertyákat, azután dobbal és kürttel a második jelt adattam. Ezt követőleg a nagyságos urasághoz mentem, és a legnagyobb tisztelettel meghívtam őket az előadásra. Aztán visszamentem, és dobbal és kürttel harmadszor is jelt adattam. És miután az uraságok megjelenni méltóztattak, elkezdettem. . Az előadás alatt olyan hőség támadt, részint a néptömeg miatt, részint az oly sok gyertya miatt, részint mivel július 10-e lévén, amúgy is meleg idő volt, hogy szinte el kellett onnan szaladni, ezért a komédiát kissé megrövidítettük. 335