Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 8. Zenei élet Békés megyében a 19. század első felében - a) A gyulai németek fúvószenekara (1806)

Előadás után ismét a nagyságos urasághoz mentem, és a legnagyobb tisztelettel megköszöntem, hogy megjelenni és türelemmel lenni méltóztattak. Mindenkitől azt az örvendetes feleletet kaptam, hogy nekik a komédia nagyon tetszett, és minden jól volt megrendezve és rendben is ment." (A darabot július 19-én újból előadták. A jól sikerült előadás után a szereplők egyenkint a báróné elé járultak, és gazdag ajándékot kaptak tőle.)

58 b) A gyulai színészet a 19. század első felében 1820. március 18-án Abday Sándor társulata Kisfaludy Károly Kemény Simon című drámáját adta elő Gyulán. A címszerepet a társulat szabója, Bartha János alakította, aki a kézzel írott színlapon mint Magyar János szerepel. Bartha később a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb művésze lett.

59 1834. május 18-án Ballá debreceni színésztársasága mutatkozott be Gyulán. Előadásaikról a Honművész gyulai tudósítója így számolt be: „Szívelcgedéssel mondhatom a gyulai elsőbb rendű nézők nevében, hogy tetszésünket ily jelesen kielégítő színésztársaság minket nem látogatott meg. Minek bizonyságát tapasztala is, midőn háromheti ittléte alatt, lehet mondani, mindig tömve volt a nézőhely, holott mutatványok (előadások) majd mindennap voltak." Kevésbé volt megelégedve a tudósító az 1836-ban itt járt Demjén-féle vándortársulattal készületlen voltuk miatt. Ez a társulat 1846 nyarán is járt Gyulán.

60 1842 őszén Demény társulata Mezőberényben játszott. Orlay Petrich Soma viszszaemlékezése szerint a társulat Peleskei nótárius előadásán Petőfi Sándor Baczur Gazsit, Orlay pedig Zajtay Sándort alakította.

61 c) Főúri műkedvelő színjátszás Gyulán (1818-1845) Az ókigyósi volt grófi kastélyból (a mai szabadkígyósi mezőgazdasági technikum épületéből) a békéscsabai Megyei Könyvtárba került, bőrkötésű Theater-Protokoll (színházi jegyzőkönyv) tanúsága szerint a gyulai Wenckheim-kastélyban játszó főúri műkedvelő csoport 1818 és 1845 között 21 alkalommal összesen 44 darabot mutatott be. A bemutatott darabok közt csak egy magyar volt: Kisfaludy Károly Mátyás deákja. A többi darab német egyfelvonásos, köztük több Kotzebue-darab. Az előadásokat kettő kivételével a gyulai grófi kastélyban tartották, egyet a Korona vendégfogadóban, egyet pedig Szarvason. A szereplők a Wenckheim, Bolza, Eszterházy, Almásy és más főúri családok tagjai közül kerültek ki. Az előadások zártkörűek voltak.

62 8. Zenei élet Békés megyében a 19. század első felében a) A gyulai németek fúvószenekar a (1806) Ifj. Erkel József németgyulai tanító, Erkel Ferenc édesapja 1806-ban megszervezte a németek fúvószenekarát, amely nagy ünnepeken a magyargyulai anyatemplomban muzsikált, ahová a németgyulai hívek is jártak. A magyaroknak nem tetszett a zene, mert azelőtt minden nagy ünnepen magyarul énekeltek. Azonban mindössze csak annyit sikerült elérniük, hogy a szentlecke és a felajánlás után egy-egy magyar éneket énekelhettek. Ez viszont annyira nem volt a németek kedvére, hogy amikor 1808-ban pünkösd másnapján „a plébános felküldvén a karba, hogy két ének magyarul légyen,... akkor a magyaroknak csúfságára és a jámbor lelkek botránkozására a muzsikások, kik mind németek, leszaladtak a kórusról." Végül is a váradi püspöknek kellett megállapítania, hogy mely napokon legyen magyar ének, és mely napokon német ének és zene.

63 A Német Muzsikusok Bandája még 1830 februárjában is fennállott.

64 336