Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 4. Kisebb iskolák - c) A tanítók - d) A gyulai hamis tanítók

neki. A helység pedig a szerződés szerint a közös földből 3/4 mérő búzának és ugyanannyi árpának való földet és két kocsi szénát ad számára."

37 A 18. század végén Gyulán és Békésen a görög gyermekeknek is volt tanítója, Popovics Athanásius, aki 1795 derekán a következő könyörgő levelet intézte a megyéhez: „Ötödik esztendeje fordult immár, hogy Görögországból ezen nemes Magyarországra kiköltöztem, ... ahol is Gyula városában a görög gyermekek oktatására adtam magamat, amely hivatalt három esztendőkig viselvén, ugyanannak folytatására Békésre hívattattam. Már most Gyulán megüresedvén azon hely, ismét elobbeni állapotomra szólíttatom, de abban némelyek olyan gáncsot találnak, hogy áztat nem viselhetném, minthogy az ország és király hűségére hittel lekötelezve nem volnék. Hogy tehát ebben a részben ne vádoltatnám, hitem letételét, tekintetes, nemes vármegyének ajánlom olyan formán, hogy nékem Görögországba utasító passust (útlevelet) feleségem kihozása végett kegyesen resolválni (határozatba hozni) méltóztasson, melyet megnyervén, teljes igyekezetem abban áll, hogy magyarországi lakos és a felséges király jobbágya lehessek."

38 c) A tanítók A tanítókat is mint egyházi személyeket a 18. században jó ideig a helységek pénztárából fizették. Gyulán csak a katolikus papok és tanítók kapták így a fizetést, minek fejében a város a pap- és tanítóbért beszedte a katolikus lakosságtól. A gyulai reformátusok és görögkeletiek 1784-ben, majd, 1839-ben kifogásolták ezt. A megye ekkor úgy döntött, hogy minden egyház maga szedje be híveitől az egyházi adót, és fizesse alkalmazottait.

39 A békési oskolamester fizetése 1736-ban ,,30 forint és 8 köböl búza, minden hétre a városházától egy kenyér. A generale halottól 8 poltura, a partialetól 4 poltura, faggyú 5 font. Gyermekektől a kánon szerint való fizetés: alábbvaló ábécisták 8, olvasók 16 polturát, deklinisták 3, konjugisták 3, grammatisták 4, syntaxisták 3, poéták 6 máriást (fizetnek). Tűzifa elegendő. Minden gyermektől egy véka árpa vagy köles. Az exameni solennitással leendő honestációért (a vizsgái ünnepséggel való megtisztelésért) 1 tallér. Szántás egy nyilas dinnye, tengeri, búza." A leányok tanítójának fizetése „6 debreceni köböl búza, 50 font só, 6 szekér fa. A lányoktól kánon szerint való fizetés, úgymint sillabizálóktól 8 poltra, olvasóktól 16 poltra, zsoltárosoktól és kiskátésoktól 2 máriás, öregkátésoktól 3, újtestamentomosoktól 4, bibliásoktól 5 máriás. Mjinden leány egy véka árpát vagy kölest (ad) sabathaleban. 15 font faggyú. Egy ölő sertés vagy 5 forint."

40 Tessedik Sámuel 1784-ben ezt írja a Békés megyei luteránus tanítók helyzetéről: „Csekély és még igen ingó és bizonytalan fizetés, rossz lakóhely és más bizonyos igen kellemetlen környülállások és rendetlenségek az oskolatanítókkal a városokban és falukban majd egyáltaljában mindenik vallásbélieknél köz. Békés vármegyében 5 helyen vágynak lutránus oskolák. Ezekben mostanság 14 mesterek tanítanak. Némelyeknek közülök 200, 300 és több gyermekeket is kell egy szobában tanítani, és alighogy a mindennapi kenyereket kereshetik meg. Háromnak közülük vagyon mindeniknek nyolc élő gyermeke, következendőképpen egy vagy két szolgálójok is, és csak egv lakószobájok."

4i d) A gyulai hamis tanítók Tokody György, a felsőbb iskolák kir. igazgatója Nagyváradon 1813. december 16-án kelt levelében a gyulai hamis tanítók eltiltását kérte a megyétől: „Habár mát 331