Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXIII. KÖZMŰVELŐDÉSÜGY - 5. Gimnáziumok - a) A gyulai római katolikus gimnázium létesítésének terve (1808) - b) A mezőberényi ág. ev, gimnázium (1802—1834)

eddig is azzal a kéréssel kerestem meg a gyulai uradalmi prefektus urat, hogy a Gyulán észlelt hamis tanítókat a tanítástól eltiltani ne terheltessék,... azonban újabban értesültem, hogy ezen megkeresésemnek nemcsak semmi foganatja nem volt, hanem az anyaszentegyház sekrestyése, Schok Károly cserzővarga és az egyház orgonanyomója, Volentics az ottani normális iskola sérelmére alattomban és rendszertelenül több, mint 80 gyermeket tanítanak."

42 „A nagyváradi kerületbéli oskolák főigazgatója" 1822. november 9-én újból kérte Schok Károlynak a tanítástól való eltiltását. Ezt a megye el is rendelte, hozzáfűzvén, hogy „általhágás esetében őtet a megyei tömlöcben béküldvén."

43 - A nagyváradi főigazgató említett megkeresése szerint „Gyula városában az ilyetén tanítás gróf Wenckheim udvarában lévő Erkel Józsefen kívül senkinek meg ne engedtessen."

44 Ez az Erkel József Erkel Ferenc nagyatyja volt. 5. Gimnáziumok a) A gyulai római katolikus gimnázium létesítésének terve (1808) A terv 1808-ban merült fel. Vida Imre, gyulai uradalmi prefektus 1803. augusztus 20-án kelt végrendeletében 10 000 rénesforintot hagyott a gyulai katolikus iskolára. Ezzel az alapítvánnyal Vida az iskola rendszeres javítását és jó karban tartását kívánta biztosítani.

45 Vida Imre 1806. szeptember 27-én meghalt. Végrendeletét a megye 1808. március 14-i közgyűlésén hirdették ki. Ezen a közgyűlésen vetődött fel egy gyulai deák oskola létesítésének gondolata: „Lévén pedig Vida Imre úr testamentumának 3. cikkelye szerént a gyulai római katolikus oskolák gyarapítására 10 000 forint hagyva, előfordult (felmerült), mely nagy és még a késő maradékságra terjedő hasznára lenne az ezen megyének, de kivált a napról napra népességébe nevekedő Gyula mezővárosának, ha ottan a hatodik vagy legalább a negyedik deák oskoláig taníttathatnának a nevendékek, mely jó s közhasznú célnak végrehajtását óhajtván a rendek, oly ajánlás tétetett a gyűlésben jelenlévőktől, hogy kiki Vida Imre úr jó példájának követője lenni s tehetsége szerént a Gvulán felállítandó oskolákhoz konkurrálnt (hozzájárulni) kíván."

46 A gyűjtés meg is indult. A gyulai mesteremberek több, mint 2000 forintot adtak Össze. A begyűlt pénz azonban még egy kisebb gimnázium létesítésére is kevés volt. Márpedig a helytartótanács négy tanító alkalmazását, fizetésük biztosítását és négy tantermes épület emelését kérte. Ideiglenesen a két nemzeti iskolai osztály fölött megnyitották a gimnázium I., majd az 1811-12. tanévben a II. osztályt, melyeket Gábori József tanár vezetett. Az 1811. évi devalváció a Vida-alapot egyötödére szállította le. A félig kiépült gimnázium még abban az évben megszűnt. A megye 1813. július 2-i közgyűlésén újra felmerült a Vída-féle alapítvány gyarapításának a terve.

47 A gyűjtés azonban nem járt a várt eredménnyel. A gimnázium ügye aztán végképpen elaludt.

48 b) A mezőberényi ág. ev. gimnázium (1802-1834) A Szarvason 1802. május 19-én tartott ág. ev. esperességi gyűlésen a résztvevők elhatározták, hogy még az év őszén gimnáziumot létesítenek Mezőberényben. Az ottani evangélikus vallású földesasszony, özv. Wenckheim Ferencné, Rosenfeld Karolina örömmel adta meg a kért telket és a szükséges anyagi támogatást. Az első igazgató Skolka András volt. A tanítást hat osztályban három tanár végezte. Az iskola 1806-ban állandó épületet kapott, melyet 1828-ban teljesen újjáépítettek. 332