Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS - 1. A községi bíró bíráskodása - b) A községi bíráskodás rendszabálya büntetőperekben

tJ.-'Fcl kell jegyezni, hogy melyik fél fellebbez. 12. Ha az ügy sem az iratok, sem a tanúk vallomása alapján nem tisztázható, s valamelyik fél hitletételt ajánlana, a bírák kellő óvatossággal járjanak el. 13. A fellebbezést fel kell jegyezni, az aláírás alatt maradjon hely az uraság ítélete számára. 14. A fellebbezett perirat külzetén legyen feljegyezve a két fél neve és lakhelye, valamint a per tárgya. 15. Az iratokat a jegyző tegye borítékba, címezze az uraság ügyészéhez, és a borítékot pecsételje le.)

1 b) A községi bíráskodás rendszabálya büntetőperekben Minthogy az orosházi bírák a hatáskörükbe nem tartozó nagyobb bűnügyek intézésébe is beleártották magukat, a Károlyi-uradalom úriszéke 1823. február 13-án „a helység elöljárói által gyakorlandó bíráskodásra nézve" zsinórmértékül a következő rendszabályokat adta ki: „A fenyítő büntetésekre nézve 1. A helység bírái a lakosok közt támadó kisebb versengéseket, civalkodásokat, amilyenek p. o. a szomszédok közt esni szokott gyalázkodások, istenkáromlás vagy vérengzés nélkül eshető hajbakapások, megtaszigálások, éjtszakai kóborlások, tyúk-, lúd-, lisztlopások, a bírófelkívánásra (a bíró hívására) való meg nem jelenések, engedetlenkedések és több ezekhez hasonló aprós patvarkodások, - előbb rendesen megvizsgálván és a felek kihallgatása után a helység jegyzőkönyvébe a tapasztalandókat és azokhoz képest tett végzést a nótárius által beiktattatván, a bűnöst előbb a helybéli seborvos által megvizsgáltatván, ha annak bizonyítása szerint alkalmatos a testi büntetésre, 12 pálca által avagy a bűnösnek korához vagy gyengébb testi alkotásához képest 12 korbáccsal, vagy a bűnöshöz és tetthez mérsékelve (mérve) még kevesebb ütésekkel vagy fogházba való bécsukással két és legfejlebb hárem napig megfenyíttethetik, arra mindenkor vigyázván, hogy a viselős, szoptatós és beteges állapotban lévő ilyes bűnösöket semmi egyéb mint kemény megdorgálással büntessék. Ez értetődvén egyedül a helybéli lakosokra, mert az általutazók és idegenek, habár csak ilyes vétket követnek is el, azeránt köteles lészen az elöljáróság a helybéli uradalmi tiszttartóságnak jelentést tenni, attól várván a további rendelést. 2. Az istenkáromlókat, nagyobb tolvajokat, vérengezőket, gyilkosokat, gyújtogatókat, nős paráznákat, szóval minden más terhesebb vétkeseket a helység bírái nem bírálhatván, mindazokat, amint az eset előadja magát, azonnal a történet leírása mellett a helybéli uradalmi tiszttartónak vagy annak távulylétében az ispánynak a közös főbenjáró hatalmat gyakorló gyulai uradalomnak leendő resignálás (átadás) végett bejelenteni felelet terhe alatt köteleztetnek, hogy úgy azoknak befogására a tiszttartóságtul a bírák megbízattathassanak. Mivel azonban olyan környülállások (körülmények) is adhatják elő magokat, melyekben a vétkeseknek elfogattatások múlhatatlanul szükséges, p. o. a mezőn, pusztán vagy szállásokon történhető rablások s több effélék esetekben, a gonosztévők a bírák által nyomban minden előre való jelentés nélkül elfogattathatnak, de ekkor is a történt elfogadást a történet leírásával a helybeli uradalmi tiszttartóságnak mindjárt bemutassák, hogy az az önvallást kivétethesse, és a bűnösnek Gyulára való küldetését, ha kívántatik, a bíráknál intézhesse. Itt azt jegyezvén meg, hogy az ilyes terhesebb idegen vétkesek a tekintetes, nemes vármegyéhez küldendőié lesznek."

2 De nemcsak az orosházi bírák éltek vissza büntetőhatalmukkal. A megye és a megyei törvényszék gyakran rótta meg más helységek bíráit is, mert illetéktelenül avat.20 305