Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVIII. AZ ELÖLJÁRÓSÁG - 1. A helység bírája - a) A bíróválasztás - b) Zavarok a magyargyulai bíróválasztás körül (1784)

erőnek erejével be akarták juttatni embereiket az elöjáróságba. Viszont a katolikus elöljárók is görcsösen ragaszkodtak a számukra előnyt biztosító régi szokáshoz, hogy a gyulai tanács minden tagja katolikus legyen. Sérelmüket november 9-én a következőképpen panaszolták el az úriszéknek: „Térdet, fejet hajtván a most uralkodó felséges urunknak kegyelmes toleránciális parancsolatjának (türelmi rendeletének), melynek ereivel a nem katolikus atyafiak ennekutána minden hivataloknak elviseléséne alkalmatosokká tétetretnek, . . . ezen Gyula Magyarvárosának régi katolikus tanácsa... mivel jól tudná,... hogy a nagy igazságú és kegyelmű felség... a katolikus elöljárókat erővel letetetni nem kívánja, ezért nagy szívbéli fájdalmával panaszolkodik, miképpen ezen két vallásbéli keresztény atyafiak most folyó Szent András havának (novembernek) 1., 3. és 4. napjain ötven esztendőiül fogva mind ez ideig békével és csendességben volt 12 katolikus tagjaibul álló tanácsa ellen ezen kegyelmes parancsolatnak színe alatt öszvekapcsolván magát, reformátusok ugyan hármat és az ó valláson (lévő,) nem egyesült atyafiak is hármat - s Így hat régi katolikus esküdteket kirekesztvén, hatot magok közül erővel. .. választani kívántak... Minekutána emiétett november holnapnak első napján legelőre is tartani szokott bírótételre a tanácsházba mindaddig, míg előbb közölök hat esküdtek nem tétetnek, be sem akartak volna menni,.. . minekutána három napig tartott ezen közbékességet háborg(at)ó és 50 esztendőktül fogva eddig hallatlan mintegy pártütő felzendülések után... az általok megmarasztott hat katolikus esküdtek és a bíró is... hivataljokrul lemondani kételenéttettek volna,... november 4. napjában... felkiáltottak, mondván: -No, ha úgy vagyon, hogy a pápista bírák mindnyájan elhagytak bennünket, a bíró úr is öszvebeszélvén velük, elhagy, nosza úgymond tovább, elegen vagyunk itten. Csináljunk magunknak bírót és tanácsot!" Azonban pedig a bírót, amidőn a házbul ki akart volna menni, legottan megfogván, addig a városháziul el nem akarták bocsátani, míglen ... öt vagy hat katolikusok jelenlétekben magok közül hatot és a régi katolikus bírák (esküdtek) közül is hatot magok magoknak nem válosztottak." A kérelmezők egyik indoka ez volt: „Ötven esztendőktül fogva a nem katolikusok ezen városnak elöljárói sohasem voltak, azóta tudniillik, miolta... ama csak előhozni is rettenetes, mindenkor kárhozatos és hitetlen fölzendölések által pártütő Sebestyén és Rácz Péró kurucok veszedelmében keveredvén, ők is... jussokat elvesztették ... Abban bizonyossá tétettek, hogy amidőn az instánsok (ti. a kérelmező r.kat. elöljárók) közül valamelyik vagy meghal, vagy hivataljárul le fog mondani,... annak helyében közülük bé fog vétetődni, de csak azt kiáltották, hogy most meg kell lenni, most volna ideje, addig haza sem mennek, mert úgymond, mit is mondanának nekik otthon a feleségeik, ha a dolognak kívánt kimenetele nélkül hazamennének"

5 A gyulai reformátusok és görögkeletiek pontról pontra cáfolták a katolikus elöljárók állításait: „... Azt állítják, hogy atyáink a tanácsba való bevétettetésnek jussát a pártütő Rácz Péróval való egyetértésért vesztették el... Nem azért vesztették el azon jussokat, mert (ugyanis, hiszen) a Péró támadása 1735-ben volt,... úgy de a reformátusok még a pestis után is két esztendőkkel is bírták a bíróságot, amely (ti. a pestis) 1738 s 40-ben volt, és így még két esztendőkkel a Péró támadása után bíróságot viseltek... Ha törvényesen reászorítanók becsületes bírák uraimékot ezen vádnak megbizonyítására, semmi jó fundamentumon épült okokkal meg nem tudnák bizonyítani. Mi 262