Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVII. A KÖZLEKEDÉS - 4. A posta - c) Postakocsi, gyorskocsi (delizsánc)

6. Ha megesik, hogy levelek vagy pakéták (csomagok), melyektől a postabért egyszeribe kell megfizetni, fizetés nélkül tevődnek fel az ilyen menedékre, azokat az illető postahivatal semmi esetben, ha a publikumot illetnék is, elő ne mozdítsa (ne kézbesítse), hanem a címje a feltétel napjának és az elmulasztott fizetésnek feljegyzésével együtt a postahivatalnál felragasztasson, s a tulajdonosok ezt megmutatván, s taksáját letevén, kivehetik. Ha pedig 4 hét alatt ez meg nem történik, a levél közfelvigyázat alatt megégettetik. ,7. Kinek-kinek tetszésében áll a hozzáküldött leveleket el vagy nem fogadni, az utolsó esetben a levél a feltétel helyére visszaküldetik, s ott az atresz (cím) kópiája (másolata) kiragasztatik, s a tulajdonos visszaveheti, ha pedig a kiragasztástól 2 hónap alatt ki nem vevődik, megégettetik. 8. A levél hátára a postára való feltétel (feladás) és kivétel helyét, vagy ha itt posta nem volna, a legközelebbi postahivatalt fel kell tenni."

32 A levelet nem kézbesítették ki, a címzettnek érte kellett menni, és ki kellett váltania. Haan Lajos írja, hogy a 19. század elején a levél, míg a címzett érte nem ment, a postán hevert. A postamester gyakran a templom előtt hirdette ki, hogy ennek vagy annak már hetek óta levele van a postán.

33 c) Postakocsi, gyorskocsi (delizsánc) A megye egy 1804. évi jelentése szerint a postakocsi utasokat is szállított, de a megyebeliek inkább a forspontot (előfogatot) vették igénybe.

34 Fényes Elek szerint 1839-ben Orosházának más postaállomásokhoz való távolsága a következő volt: „Postaállások Orosházáról Pest felé Szentes 2 1/4. Ugyanonnét Arad felé Tótkomlós 1, Battonya 1 1/2. Ugyanonnét Nagyvárad felé Csaba 2, Gyula 1, Sarkad 1 (állomás).

35 A megye 1821. június 16-án közzétette a helytartótanácsnak a postakocsibérekre vonatkozó rendeletét: „őfelsége folyó esztendei június 1. napjátul kezdve a postabért egy lótul egy stációra pengő pénzben 45 krajcárokra felemelni kegyelmesen méltóztatott oly móddal, hogy privátus (magán)személyek is ezen bért váltócédulában 1 forint 52 1/2 krajcárjával számítván, a postaszolgáknak adandó borravaló és kenőcspénz az eddig megállapított mennyiségben hagyattatván, fizettessék, tudniillik egy lótul egy stációra a borravaló pengőpénzben 9, váltócédulában 22 1/2 krajcár, a kenőcspénz pedig, ha a kenőcsöt a postaszolga adja, pengőpénzben 8 krajcár, váltócédulában 20 krajcár... Továbbá félfedelű kocsinak használásáért a meghatározott postabérnek fele, fedetlenért pedig stációnként 1 lótul negyedrésze fizettessen. Végezetre, hogy a diligencon (delizsáncon, gyorskocsin) utazók 1. a kocsinak belső részében egy helytül pengő pénzben 24 kr-t, váltócédulában 1 Ft-ot, 2. a külső részen egy helytül pengő pénzben 18 kr-t, váltócédulában 45 kr-t, 3 az ölbe fogható gyermekért pengő pénzben 5 kr-t, váltócédulában 12 kr-t fizessenek. Utolján fejenként az utazók a postaszolgának pengő pénzben 3, váltócédulában 7 krajcárokat stációnként adjanak."

36 • 260