Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XXVII. A KÖZLEKEDÉS - 2. Vízi utak - a) Hídvámtarifa - b) Révek, kompok - c) Vízi szállítás

«em felelt meg a hozzáfűzött reményeknek. A következő évben egy darabka kő sem volt belőle látható. 19 2. Vízi utak a) Hídvámtarifa A megye Szarvas város privilégiummal bíró és Gyoma helység privilégium nél­küli hídjának vámtarifáját 1822. július 1-én a következőképpen állapította meg: „Egy gyalog személytől 1/2 kr. Egy lótól, ökörtől vagy tehéntől 3 kr. Egy hízott ökörtől vagy meddő tehéntől 4 kr. Egy esztendős csikótól vagy rúgott borjútól 1 1/2 kr. Egy sovány sertéstől, juhtól vagy kecskétől 1/2 kr. Egy hízott sertéstől 1 kr. Egy pár báránytól, malactól vagy anya nélkül való veres borjútól 1/2 kr. Egy üres szekértől marhán kívül 5 kr. Egy két lovú terhes szekértől marhán kívül 7 kr. Egy 3, 4, 5 vonómarhák után való terhes szekértől marha kívül 10 kr. Egy 6 vonómarha vagy ló után való terhes szekértől marhán kívül 12 kr. Egy tűzifával rakott kosártól, úgy (valamint) egy sor fától, amidőn a híd alatt általbocsáttatik 3 kr. Egy cserépcsikben (csiptetőbe) berakott nádtól a híd alatt való által bocsátása után 1 kr. - A nemesek ezen fizetésektől a ha­zai törvény értelme szerént mentek legyenek." 20 b) Révek, kompok A Körösöket keresztező országutak utasai legtöbb helyen híd hiányában révhajón vagy kompon kelhettek át. Petik Ambrus 1784-ben néhány ilyen átkelőhelyet említ a megyében: „(Tárcsán) a Három-Körös (vize oly) nagy és mély,... hogy ezen alól (Tárcsán túl) a folyás irányában a Körösön híd sehol sem találtatik, hanem minden alább lévő helységekben járóhídon avagy, amint nevezeik, kompon kell általjárni. ­(Az endrődiek is az általjárásban az utasoktól, nagyhajót (kompot) és különös (külön) révészt tartván,... szép hasznot vesznek. - Szarvas Buda, Pest, Eger felől elkerülhe­tetlen országútja Gyula, Arad és Temesvár felé, mivel itt kelletik a Körös révén nagyhajókon (kompokon) mind szekerekkel, s mind pediglen marhákkal a vizén által­költözni, úgy azoknak is, kik ezen tartományról a Tiszán túl lévő tartományokra utaz­nak. — (Szentandrás) is révet tart. - (Öcsöd:) Mivel ez is a Körös partján áll, a rég­ből ... jó hasznot vehet." 21 A mezőberényi elöljárók a révészt 1815. november 6-án a következő fizetéssel fo­gadták meg: „1. Készpénz 30 Ft. 2. Búza 6 köböl. 3. Árpa 2 köböl. 4. Egy pár új csizma. 5. Egy pár fejeléscsizma. (Ezt utólag törölték.) - És amit a révhajó keres, min­den harmadik krajcár az övé, és minden hétre két kenyér ígértetett néki. Megyeren egy kis kenderföld is, őrlése nincs." 2­Novák Antal megyei aljegyző 1822. július 1-én a következő révhajótarifát adta ki: „Egy gyalog személy 1 kr. Egy ló, ökör vagy tehén 2 kr. Egy üres kocsi marha nélkül 3 kr. Egy terhes kocsi marhán kívül 6 kr. Egy öreg sertés, juh, rúgott borjú vagy csikó 1 kr. Egy pár bárány vagy malac 1/2 kr. - A nemesek ezen fizetésektől a hazai törvény értelme szerént mentek legyenek." 23 c) Vízi szállítás A tűzifát és épületfát az Erdőhátról nagy lápokban (tutajokban) vagy hatalmas kosarakban, a nádat pedig cserépcsikekbe (csiptetőkbe) fogva úsztatták le a Körösön. Gyula, Csaba és Békés számára akkor nőtt meg a Fekete-Körösön való faúsztatás jelentősége, amikor a csabaiak 1777-ben a Fekete-Körös remeteházi részétől a gyulai Kis-Körösig (a mai Népkert tájáig) a Hajós-út nevű csatornát, majd a Gyulán átfolyó 17 257

Next

/
Thumbnails
Contents